Vadcseresznye

A vadcseresznye, népies nevén madárcseresznye vagy egyszerűen cseresznyefa (Prunus avium) egész Európában elterjedt, őshonos fafaj, de az északi területeken ritkábban fordul elő. Telt virágú fajtáit díszfaként termesztik .

Vadcseresznye
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Rózsafélék (Rosaceae) Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae) Nemzetség: Prunus Alnemzetség: Cerasus Faj: P. avium
Tudományos név
Prunus avium L.
Szinonimák
Cerasus avium (L.) Moench.
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vadcseresznye témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vadcseresznye témájú médiaállományokat és Vadcseresznye témájú kategóriát.

Vadcseresznye

Jellemzői

A vadcseresznye 15–30 m magasra is megnövő lecsüngő ágú fa. Törzsének átmérője a másfél métert is elérheti. A fiatal példányok csúcsdominanciája erős, az így kialakuló kúpszerű lombozat később legömbölyödik. Gyorsan növő, viszonylag rövid életű (~80 év) faj. Fényes, vöröses barna kérge vékony, vízszintes csíkokban hámlik. Levelei szórt állásúak, elliptikusak, fűrészes szélűek. Lombhullató, a levelek ősszel narancssárgára, rózsaszínre vagy vörösre színeződnek lehullás előtt. A levélnyélen a levélváll közelében két vöröslő mirigyszemölcs található. Kétivarú virágai a lombfakadás előtt nyílnak 2-5 tagú csomókban, fehérek, hosszú kocsányon lógnak, ötszirmúak. A virágokat méhek porozzák be. Gyümölcse apró, előbb sárga, majd élénkpiros színre érik be. A termésen kívül a növény minden része enyhén mérgező, cianogén glikozidokat tartalmaz.

Felhasználása

Felhasználható: cukrozva nyersen, süteményekbe, tortákba, befőttekbe (kompótokba) stb. Mandulával keverve a cherry brandy alapanyaga, de gyümölcsbort is készítenek belőle.

A gyümölcsükért termesztett cseresznyefajták nagyobb gyümölcsöt adnak, édesebbek, jobban színezettek és savtartalmuk is kevesebb, mégis érdemes gyűjteni, mert más jelleget, ízt ad az ételnek.

Fajták, változatok

• P. avium var. juliana – szívcseresznye
• P. avium var. duracina – ropogós cseresznye

Díszfaként

• P. avium ’Plena’ – hófehér telt virágú, az alapfaj virágzása után néhány héttel kezd nyílni. ^[1]

Ökológiai jellemzők

Mérsékelten melegigényes, fényigényes, mezofil (közepes vízigényű), neutrofil (a semleges kémhatású talajokat kedveli).

Élőhely, előfordulás

Magyarországon szinte bármilyen domborzati viszonyok közt megtalálható, bár az alföldeket kevésbé kedveli. Gyertyános-tölgyesek társulásában gyakran megtalálható. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.^[2][3]

Fája

Bővebben: Cseresznye (faanyag)

Fája szép pirosas színű, közepesen kemény, értékes.