Vajta (település)

magyarországi község Fejér vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Vajta (település)
Remove ads

Vajta község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban. A megye és az egész Közép-Dunántúl régió legdélebbi települése.

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Vajta (egyértelműsítő lap).
Gyors adatok
Remove ads

Fekvése

Fejér vármegye és az egész Közép-Dunántúl legdélebbi települése,[6] Cecétől délre helyezkedik el.

A környező települések közül Bikács 5,5, Cece 6,5, Németkér 7, Simontornya 13, Sárbogárd pedig 16 kilométer távolságra található Vajtától.

Megközelítése

Remove ads

Nevének eredete

Nevét feltehetően arról a Vajta besenyő vezértől kapta, aki a Gesta Hungarorum szerint még Kijev alatt csatlakozott a magyarokhoz. Vajta nemzetsége egy részével a Sárvíz mellékén Anonymus szerint "számtalan néppel" letelepedett. Más források szerint a Vojta szláv személynévből ered.[7]

Története

A település és környéke már ősidők óta lakott hely: A falu melletti Kisvajta-dűlőben bronzkori, a főút körül a kelta "kocsitemetkezés", a Kisbasaréti-dűlőben római kor leletei kerültek felszínre.

A település első említése a Gesta Hungarorumban lelhető fel a 13. század elejéről. [8] A falu azon részét, amely a 14. század elején Sándor-fia Ivánka birtoka volt, Károly Róbert király a Ják nemzetség-beli Sitkei Lőrinc fiainak (Kopasz, Leukus, Imre) adta, de már ezt megelőzően telepítési szabadságot adott a Sitkeieknek Vajtára azzal, hogy szabad állapotú emberek (libere conditionis ho-es) szabadon költözhetnek ide,[9] s 5 évi adómentességet élvezhetnek. A település másik részét, rajta a Szent-Lénárd templommal, mint Simontornya tartozékát Károly Róbert király 1324-ben Henc fia, János budavári bírónak adta. Ez az első okleveles bizonyíték Vajtáról.[6] A település harmadik részét Hardi Dezső bírta, aki vajtai jobbágyaival 1325-ben a kurdiak (Tolna vármegye) termését elhordatta.

1343-ban Sitkei Lőrinc fia Leukus vajtai birtokát a Szent Lénárd templommal együtt betelepítés végett átadta Ugali Pál országbírói ítélőmesternek.

1397-1425 között Simontornya vár tartozéka volt. Ekkor Ozorai Pipo (Filippo Scolari) a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának és káptalannak ajándékozta.[6] A 16. században a káptalan irattárában tűzvész pusztított, így 1425 és a 16. század második fele között nincsen semmilyen információ Vajtáról. A székesfehérvári Boldogasszony-templom török kézre kerülésekor, 1543-ban elpusztult. Vajta is ekkor lett az Oszmán Birodalom része.[6]

A török uralom idején a Szekszárdi szandzsákhoz tartozott, és végig lakott volt. 1572-73. évi adófizetők összeírásakor ismét említik Vajtát.[6] 1566-os irat szerint nem csak a török, hanem a magyar várőrség adóztatta, amely Palota várának eleste után szűnt meg. A településről ezután csak 1617-ben tesznek említést, amikor pusztaként írják le.[6]

1650-ben Palota várát és tartozékait Zichy István kapta meg a királytól. A törökök elűzése után délszlávok lakták a falut, akik juhtenyésztéssel foglalkoztak. Egy 1702-es irat szerint pusztaként említik a települést.

1715-ben letelepítési programba kezdett a család Zichy János vezetésével. Az első letelepítésre 1720-ban került sor.[10] Később református és evangélikus magyar családok telepedtek itt le,[6] de 1743-ban elvették a protestánsoktól a vallásszabadságot, és a lakosok elköltöztek. A lakosság száma ebben az időben 229 fő volt, ebből csak néhányan voltak reformátusok vagy evangélikusok.[6]

1762-ben a lakosság egy része átköltözik Kalocsa mellé, Foktőre, ezért Zichy Jánosnak nógrádi és más észak-magyarországi jobbágyakat kellett betelepítenie.[6][11]

A község népessége1785-ben 571 fő volt, a lakosság túlnyomó része katolikus volt. Helyzetüket 1945-ig a Zichy-féle nagybirtok határozta meg, amelyen intenzív majorsági gazdálkodás folyt. Ennek következtében több majorság jött létre (Belmajor, Tüskésmajor stb.).

Az államszocialista időkben a cecei közös tanácshoz tartzott. A tsz-ek megalakulásakor a faluban a Petőfi Tsz-t hozták létre.[12]

A település lakossága főként állattenyésztésből, növénytermesztésből és szőlőművelésből él.

A községben 1994-ben gázvezetéket, 1997-ben telefonvezetéket építettek ki.[12]

Remove ads

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Horváth László (független)[13]
  • 1994–1998: Vinklár László (MSZP)[14]
  • 1998–2002: Vinklár László (MSZP)[15]
  • 2002–2006: Bozai István (független)[16]
  • 2006–2010: Térmeg György (független)[17]
  • 2010–2014: Térmeg György (független)[18]
  • 2014–2018: Térmeg György (független)[19]
  • 2018–2019: Térmeg György (független)[20]
  • 2019–2024: Térmeg György (független)[21]
  • 2024– : Térmeg György (független)[1]

A településen 2018. október 14-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[20] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[22] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tudta erősíteni a pozícióját.[20]

Remove ads

Oktatás

Felsőoktatás

  • Golgota Teológiai Főiskola

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:
Lakosok száma
1053
979
966
770
792
791
784
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,9%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,5%, református 7%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,6% (24% nem nyilatkozott).[23]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,1% ruszinnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35% volt római katolikus, 6,8% református, 0,8% egyéb keresztény, 2,1% egyéb katolikus, 10,5% felekezeten kívüli (44,8% nem válaszolt).[24]

Remove ads

Források

Nevezetességei

Híres szülötte

Jegyzetek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads