Valois Margit francia királyné

Valois Margit (franciául Marguerite de France vagy Marguerite de Valois (Saint-Germain-en-Laye, 1553. május 14. – Párizs, 1615. március 27.), a Valois-ház angoulême-i ágából származó francia királyi hercegnő, a Valois-dinasztia utolsó sarja, szülei hatodik gyermeke és harmadik leánya, 1589–1599-ig IV. Henrik első feleségeként Franciaország és Navarra királynéja. A 19. századi romantikus irodalom nyomán Margó királyné néven is ismert lett (La Reine Margot).

Ez a szócikk a navarrai királynéról szól. Hasonló címmel lásd még: Navarrai Margit (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk II. Henrik francia király lányáról szól. Hasonló címmel lásd még: Valois Margit (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk III. Henrik navarrai király első feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Valois Margit navarrai királyné (egyértelműsítő lap).

Valois Margit francia királyné
Franciaország királynéja
Uralkodási ideje
1589 – 1599
Elődje	Lotaringiai Lujza
Utódja	Medici Mária
Navarra királynéja
Uralkodási ideje
1572 – 1599
Elődje	Angoulême-i Margit
Utódja	Medici Mária
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Valois-ház
Született	1553. május 14.[1][2] Saint-Germain-en-Laye
Elhunyt	1615. március 27. (61 évesen)[1][2][3][4][5] Párizs
Nyughelye	Saint-Denis-székesegyház 1616. július 20.
Édesapja	II. Henrik francia király
Édesanyja	Medici Katalin francia királyné
Testvére(i)	Joan of Valois Victoria of Valois Diane de France Valois Erzsébet spanyol királyné Valois Klaudia lotaringiai hercegné Louis of Valois II. Ferenc francia király IX. Károly francia király Henri d'Angoulême Ferenc alençoni herceg III. Henrik francia király
Házastársa	IV. Henrik francia király
Gyermekei	nincsenek
Valois Margit francia királyné aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Valois Margit francia királyné témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Apja II. Henrik francia király, anyja Medici Katalin, bátyjai a későbbi francia királyok, II. Ferenc, IX. Károly és III. Henrik voltak. Nővére, Erzsébet hercegnő 1559-ben II. Fülöp spanyol király felesége lett, miután az uralkodó másodjára is megözvegyült. (Fülöp első felesége Portugáliai Mária Manuéla, második felesége pedig I. (Tudor) Mária angol királynő volt.)

Bátyjai:

• Ferenc, a későbbi II. Ferenc király, Stuart Mária skót királynő első férje (1544. január 19. – 1560. december 5.), gyermekük nem született.
• Lajos (1549. február 3. – 1550. október 24.)
• Károly, a későbbi IX. Károly király (1550. június 27. – 1574. május 30.), hitvese Ausztriai Erzsébet, egy leányuk született, Mária Erzsébet, ám ő négyéves korában meghalt.
• Henrik (született Sándor Eduárd néven), a későbbi III. Henrik király (1551. szeptember 19. – 1589. augusztus 2.), felesége Lotaringiai Lujza, de örököse nem született, így vele halt ki férfiágon a Valois-ház.

Nővérei:

• Erzsébet (1545. április 2. – 1568. október 3.), Izabella néven II. Fülöp spanyol király harmadik felesége, akinek az asszony két leánygyermeket (Izabella Klára Eugénia és Katalin Mihaéla) szült
• Klaudia (1547. november 12. – 1575. február 21.), III. Károly lotaringiai herceg hitvese, akinek kilenc gyermeket (Henrik, Krisztina, Károly, Antónia, Anna, Ferenc, Katalin, Erzsébet, Klaudia) szült

Öccse:

• Herkules (1555. március 18. – 1584. június 19.), ismertebb nevén Ferenc, Alençon hercege, örökösei nem születtek.

Húgai:

• Viktória (1556. június 24. – 1556. augusztus 17.)
• Johanna (1556. június 24.), halva született, Viktória ikerhúga volt

1572. augusztus 17-én Párizsban férjhez adták a Bourbon-házból származó, protestáns vallású Henrik navarrai királyhoz (a későbbi IV. Henrik francia király). Menyegzőjüket használta fel anyja, a vakbuzgó katolikus Medici Katalin és a Guise hercegek pártja a hugenották tömeges lemészárlására (Szent Bertalan-éj). (Margitnak állítólag több szeretője is volt, mind házasságuk alatt, mind pedig annak felbontása után. Közülük a legismertebbek: Joseph Boniface de La Môle, Jacques de Harlay és Louis de Bussy d'Amboise)

Medici Katalin és II. Henrik mindhárom fia utód nélkül halt el, 1589-ben Margit hercegnő férje, a katolikus vallásra áttért Navarrai Henrik lett Franciaország királya, IV. Henrik néven.

Mivel Margit királyné nem szült trónörököst férjének, VIII. Kelemen pápa 1599-ben jóváhagyta Henrikkel kötött házasságának felbontását. Emlékirataiban leírta Franciaország politikai helyzetét és az udvari életet.^[forrás?] Margit utódja a királynéi székben 1600 októberében Medici Mária lett, aki hat gyermeket szült a királynak.

Az asszony volt férje, IV. Henrik király 1610 májusában merénylet áldozata lett, Margit hercegnő pedig 1615. március 27-én, 61 éves korában távozott az élők sorából. Többé nem ment férjhez, s gyermekei sem születtek. A Saint-Denis-székesegyházban helyezték őt végső nyugalomra.

Valois Margit francia királyi hercegnő, 1577. körül

Alakja zeneirodalomban, szépirodalomban, játékfilmen

• Id. Alexandre Dumas: Margot királyné (La Reine Margot) c. regénye először 1845-ben jelent meg Franciaországban. Magyar nyelven 1925-ben jelent meg, Csillay Kálmán fordításában.
• Valois Margit Giacomo Meyerbeer A hugenották (Les Huguenots) c. operájának egyik főszereplője. Az operát 1836-ban mutatták be Párizsban, Magyarországon először német nyelven játszották 1839-ben, majd magyar nyelven a Nemzeti Színházban 1852-ben.
• Margó királyné (La Reine Margot), francia film Dumas azonos című regényéből, 1994. Rendezte Patrice Chéreau, főszereplők: Isabelle Adjani (Valois Margit), Daniel Auteuil (Navarrai Henrik) és Virna Lisi (Medici Katalin) .
• Heinrich Mann: IV.Henrik c. regénye Magyarországon 1963-ban jelent meg az Európa Könyvkiadónál, németül 1952-ben az Aufbau Verlag, Berlin kiadásában. A regény egyik fő alakja a címszereplő mellett, Valois Margit.
• Dániel Anna Margot királyné gobelinjei címmel írt regényt, amelyben négy XIV. századi, Magyarországra került, majd elveszett gobelin utáni nyomozásról szól.