Vaszary Gábor

Vaszary Gábor (Budapest, 1897. július 1.^[6] – Lugano, 1985. május 22.) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró. Vaszary János színész, író és Vaszary Piri színésznő bátyja.

Vaszary Gábor
Született	Vaszary Gábor János Arthur 1897. június 7.[1][2] Budapest[3]
Elhunyt	1985. május 22. (87 évesen)[1][2][4] Lugano[5]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Vaszary Gábor Csipka Auguszta
Foglalkozása	forgatókönyvíró újságíró író illusztrátor
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Első műve	Mesekönyv (1928)
Fontosabb művei	Monpti (1934)
Vaszary Gábor aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszary Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Festeni tanult a Képzőművészeti Főiskolán Vaszary Jánosnál, majd abbahagyva tanulmányait, újságíró lett. 1921-ben a Szinyei Merse Pál Társaság jutalomban részesítette. 1924-től Párizsban élt, ahol lapoknál volt rajzoló. 1932-ben tért haza. Mint regényíró és humorista nagy népszerűségre tett szert; derűs hangú írásait többnyire maga illusztrálta. 1947-ben emigrált, Svájcban telepedett le. Rövid ideig a Szabad Európa Rádió munkatársaként dolgozott.^[7]

Munkássága

Cikkei, regényei saját illusztrációival jelentek meg. Sorra jelentek meg népszerű regényei. Monpti című regényét 28 nyelvre fordították le, háromszor filmesítették meg. Állítólag a német nyelvű kiadások példányszáma elérte a kétmilliót. Színházakban is játszották német nyelven. Színpadon Magyarországon is feltűnt a Monpti, sőt egyes előadásaiban állítólag maga Vaszary játszotta a főhőst, míg a női főszerepet az író nagy szerelme, Gervay Marica alakította. Amellett, hogy nagy sikerű regényeket írt és kiválóan rajzolt, Vaszary Gábor újságíróként is jelentős szerepet vállalt az 1930-as és 1940-es években. Kiállt a kulturális élet szélsőjobb oldal felé orientálódó képviselőivel szemben. Elbeszéléseket és színdarabokat is írt.

Családja

Szülei Vaszary Gábor (1866–1932) fővárosi főjegyző és Csipka Auguszta (1876–?). Apai nagyapja, Vaszary Mihály (Keszthely, 1827. július 13. – Kaposvár, 1892. augusztus 13.) volt, aki fiatal korában uradalmi ispán, majd Kaposváron tanár lett, apai nagyanyja hosszufalusi Szabó Kornélia volt. Dédapjának, Vaszary Antal (Keszthely, 1797. július 16. – ?) szűcsmesternek a féltestvére, Vaszary Kolos esztergomi érsek volt.

Színházi művei

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma íróként: 36.^[8]

• A meztelen lány (1946, 1948, 2004)
• Az ördög nem alszik (1946, 1948, 1987, 1990, 1992, 2001–2002, 2011)
• Őszinteség (1946)
• Ő vagy ő? (1947)
• Bubus (1948–1949, 1982, 1985, 1991, 1998, 2004, 2009)
• Meztelen hazugság (1949)
• Ki van odafenn? (1986)
• Potyautas (1991, 1994)
• Ki a harmadik? (1993)
• A hölgy vetkőzik (1995)
• Klotild néni (1997)
• Ez is nászéjszaka? (2002)
• A vörös bestia (2005–2006)
• Ránk fér... (2006)
• Kakasülő (2008)

Művei

Monpti c. regénye 1937-es Nova Irodalmi Intézetes kiadásának borítója

• Mesekönyv (1928)
• Monpti, ill. a szerző (regény, 1934)
• Ő, ill. a szerző (regény, 1935)
• Csak te!; Nova, Bp., regény, 1936
• Vigyázz, ha jön a nő, ill. a szerző (regény, 1936)
• Amiről a férjek álmodoznak (1937)
• Ketten Párizs ellen (regény, 1938)
• Kislány a láthatáron (regény, 1939)
• A szőkékkel mindig baj van (1939)
• Hárman egymás ellen (1939)
• Szegény fiatalok. Regény; Singer és Wolfner, Bp., 1939
• Az ördög nem alszik (regény, 1940)
• A nő a pokolban is úr (1940)
• Tavaszi eső (regény, 1941)
• Kain (1942)
• Tíz deka boldogság. Regény; Nova, Bp., 1942
• Alszik az Isten (regény, 1943)
• Volt egyszer (regény, 1943)
• Kuki (regény, németül, 1963)
• Pók. Regény; ill. a szerző; Kárpát, Cleveland, 1979
• Édesanyánk. Regény; ill. a szerző; Kárpát, Cleveland, 1980

Filmjei

• Tokaji rapszódia (1937)
• Mámi (1937)
• Mai lányok (1937)
• Végre! (1941)
• Egy éjszaka Erdélyben (1941)
• Az ördög nem alszik (1941)
• Bubus (1943)
• Makkhetes (1944)
• Boldoggá teszlek (1944)
• Monpti (1957)