Vid (település)

Vid község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban. 317 hektáros kiterjedésével a megye negyedik legkisebb közigazgatási területű települése.^[4]

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Vid (egyértelműsítő lap).

Vid
Vid címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Devecseri
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Róbert (független)[1]
Irányítószám	8484
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	106 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	39,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	kb. 141[3] m
Terület	3,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 12′ 49″, k. h. 17° 20′ 11″47.213561111111, 17.336511111111
Vid Pozíció Veszprém vármegye térképén
Vid weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vid témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Devecsertől északnyugatra, Nagyalásony és Iszkáz közt fekszik. A térség legkisebb közigazgatási területű települései közé tartozik, mindössze három közvetlen szomszédja van: észak és kelet felől Nagyalásony, délkelet felől Somlószőlős, dél és nyugat felől pedig Kisszőlős.

Megközelítése

Két út, a 8-as főút somlóvásárhelyi szakaszától a Marcal völgyéig (Szergényig) húzódó 8411-es és a Jánosháza térségétől Pápáig vezető 8403-as utak keresztezésénél fekszik, így közúton könnyen megközelíthető minden irányból. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Kerta vasútállomása, körülbelül 12 kilométerre délnyugati irányban.

Története

Vid és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a mai falutól délre feltárt urnasíros temető leletei is bizonyítanak.

Nevét 1393-ban Vild néven említették először az oklevelekben, később pedig egy birtokperrel kapcsolatos oklevél Véd, majd Vid, Vild, Vidi neveken fordult elő az oklevelekben.

Vid a jobbágyfelszabadításig kisnemesi falu volt. A török hódoltság alatt Vid is elnéptelenedett és csak 1749-ben települt újra. Ekkor 6 évi adómentességet ígérve nagyarányú betelepülés kezdődött, katolikus és evangélikus magyarokkal.

A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.

1910-ben 345 magyar lakosából 233 római katolikus, 110 evangélikus volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: György-Kovács Ernő (független)^[5]
• 1994–1998: György Kovács Ernő (független)^[6]
• 1998–1999: Wéber János (független)^[7]
• 1999–2002: Szabó Róbert (független)^[8]
• 2002–2006: Szabó Róbert (független)^[9]
• 2006–2010: Szabó Róbert (független)^[10]
• 2010–2014: Szabó Róbert (független)^[11]
• 2014–2019: Szabó Róbert (független)^[12]
• 2019–2024: Kovács Róbert (független)^[13]
• 2024– : Kovács Róbert (független)^[1]

A településen 1999. november 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, minden bizonnyal a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hat független jelölt között szerepelt az előző polgármester is, de 11,25 %-os eredménye csak a negyedik helyre volt elegendő.^[8]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	120	133	129	111	109	114	106
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 2,2% németnek, 11,2% cigánynak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 6%, evangélikus 9%, felekezeten kívüli 17,2% (9% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% cigánynak, 2,8% németnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,7% volt római katolikus, 6,4% evangélikus, 1,8% református, 0,9% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 22% felekezeten kívüli (42,2% nem válaszolt).^[15]

Nevezetességei

• Evangélikus harangtorony

Érdekességek

• Itt (és Nagyalásonyban) forgatták a Portugál című filmet.^[16]