Vigyázó Ferenc

Gróf bojári Vigyázó Ferenc Antal József^[2] (Bécs, 1874. április 5. – Bécs, 1928. július 31.) magyar politikus, a felsőház tagja, jogi író.

Vigyázó Ferenc
Mellszobra. Vastagh László alkotása.
Született	Vigyázó Ferenc Antal József 1874. április 5. Bécs
Elhunyt	1928. július 31. (54 évesen) Bécs
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus, felsőházi tag, jogi író
Tisztsége	a magyar főrendiház tagja (1898. június 27. – 1918. november 16.) magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. február 19.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja (1905. november 27. – 1905. december 16.)
Halál oka	öngyilkosság[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Vigyázó Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Pályája

Vagyonos dunántúli köznemesi családban született bojári Vigyázó Sándor és aszódi Podmaniczky Zsuzsanna bárónő gyermekeként.^[3] A budapesti egyetemen jogi diplomát szerzett. 1895. június 25-én édesapjával, leánytestvérével, bojári Vigyázó Jozefával és Bolza Pál sógorával együtt grófi címet kapott I. Ferenc József magyar királytól.^[4] Az 1905. évi választáson az apatini kerület képviselőjévé választotta, de a következő évben nem vállalt képviselőséget. A főrendiház tagja volt 1918-ig, itt több ízben viselt jegyzői tisztséget. 1928-ban öngyilkos lett.

Végrendeletében a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta földbirtokait, házait és egyéb értékeit, köztük értékes könyv-, kódex- és képgyűjteményét, valamint a Podmaniczky–Vigyázó-kastélyt. A hagyaték értékét huszonöt millió pengőre becsülték. Az MTA korábbi nagy vagyona az első világháború után megsemmisült, illetve elinflálódott. Ezért mindenki örömmel üdvözölte a fejedelmi Vigyázó-hagyatékot, és csak később derült ki, hogy a vagyont súlyos tartozások terhelik. A rokonok, ügyvédek, szakértők és hitelezők kielégítése fejében hat év alatt tíz millió pengőt fizetett ki az MTA az örökölt tőkéből, de a megmaradt hagyaték értéke még így is igen nagy volt.

Vigyázó Ferenc 1928-as halálával kihalt a rövid, két nemzedékes bojári Vigyázó család grófi ága. Földbirtokait gróf Bolza Pál és gróf Vigyázó Jozefa lánya gróf Zichy Domonkosné Bolza Marietta (1911 – 1996) grófnő örökölte^[3]

Munkái

• A pragmatica sanctio. Közjogi értekezés. Kéziratként. Budapest, 1894
• Az európai közjog egy alkotmányos garantiája. Budapest, 1896
• Közjogi szabálytalanságok és észrevételek dr. Kiss Istvánnak az egyházi kinevezésekre vonatkozó kifogásaira. Budapest, 1896
• Az osztrák-magyar viszony nemzetközi természete. Doktori értekezés. Budapest, 1897
• Obstructio nemzeti szempontból. Budapest, 1903.