Vittorio Mezzogiorno

Vittorio Mezzogiorno (Cercola, 1941. december 6. – Milánó, 1994. január 7.) olasz színész.

Vittorio Mezzogiorno
Született	1941. december 16. Cercola
Elhunyt	1994. január 7. (52 évesen)[1][2][3][4] Milánó[5]
Állampolgársága	olasz (1946. június 18. – 1994. január 7.) olasz (1941. december 6. – 1946. június 18.)
Házastársa	Cecilia Sacchi (1972. október 14. – 1994. január 7.)
Gyermekei	Giovanna Mezzogiorno
Foglalkozása	színész
Kitüntetései	Nastro d'Argento for Best Supporting Actress Nastro d'Argento for Best Actress Premio Pasinetti Grolla d'oro for Best New Actor
Halál oka	rák
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1972–1992
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Vittorio Mezzogiorno témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete és pályafutása

Hat testvére közül ő volt a legfiatalabb. Gyermekkorát Nápoly egyik városrészében, Sant’Anastasiában töltötte. Kedvenc sportja az ökölvívás volt. A fivére, Vincenzo színházi rendező azt szerette volna, hogy Vittorio színész legyen, de ő előbb egy évig gyógyszerészetet tanult, majd a jogi egyetemre iratkozott be. Mivel a színészi pálya is érdekelte, beszédmódja és a hangja tökéletesítésének céljából éjszakánként olasz- és nápolyi nyelven hangosan olvasta a Büntető törvénykönyvet.

1962-ben a nápolyi Teatro Il Piccolóban volt az első szerepe:, Estragon, Samuel Beckett Godot-ra várva c. színművének egyik csavargója. A jogi diploma megszerzése után az 1966/67-es és az 1967/68-as évadra Eduardo De Filippo társulatához szerződött. 1969-ben találkozott Cecilia Sacchi színésznővel, 1972. november 9-én összeházasodtak, 1974-ben megszületett a gyermekük, Giovanna. A család Rómában telepedett le. 1983-ban a Hold a csatornában (La Lune dans le caniveau) c. filmben Gérard Depardieuvel és Nastassja Kinskivel játszott együtt, de az elismerést ugyanebben az évben A sebesült (L'Homme blessé) hozta meg neki. Közben Párizsba költözött.

1985-ben Peter Brook színpadra vitte a Mahábhárata hindu eposzt.^[6] Az előadás több mint nyolcórás volt, Vittorio Mezzogiorno Arjunát alakította. A színdarab bemutatója a Festival d’Avigonban volt, ezt követte a Bouffes du Nord-i előadás, ahonnan a társulat turnéra indult. Ennek állomásai Athén, Prato, Barcelona, Madrid és Lyon voltak. A visszaút 1988-ban: Zürich, Los Angeles, New York, Perth, Adelaide, Koppenhága, Glasgow és Tokió.

Brook és alkotótársai azt akarták, hogy film is készüljön a darabból, mert az úgy több nézőhöz eljut. 1989-ben elkészült a filmváltozat.^[7]

1990-ben Mezzogiorno visszatért Olaszországba, Milánóban telepedett le, és még abban az évben a Polip tv-sorozat ötödik-, két évvel később pedig a hatodik évadában Cattani felügyelő utódát, Licata felügyelőt alakította. 1992-ben, a Teatro Stabile di Parmában játszott a feleségével. Ekkor lépett színpadra utoljára.

Halála

Ötvenkét éves korában, Milánóban 1994. január 7-én, miközben tüdőrákkal operálták, szívelégtelenségben halt meg. A griantei temetőben, a feleségével közös sírban nyugszik.^[8][9]

Filmszerepei

• 1992 : Polip 6. – Licata
• 1991 : Kegyetlen hegycsúcs – Roccia
• 1990 : Polip 5. – Licata
• 1989 : A francia forradalom I-II. – Marat
• 1989 : Mahábhárata – Arjuna
• 1987 : Mussolini és én – Sandro Pavolini
• 1983 : Holdfény a csatornában – Newton Channing
• 1983 : Három fivér – Rocco Giuranna
• 1983 : A sebesült – Jean Lerman

Díjai

• 1979 és 1981: Ezüst Szalag díj (Nastro d’Argento)
• 1990: Ciak d’Oro