Weygand Tibor

Weygand Tibor^[1] (Alcsút, 1905. november 27.^[2] – Budapest, 1965. július 12.) dalénekes, az 1930-40-es évek egyik legnépszerűbb előadója, számos egykori slágert elénekelt, az egyik első magyar hangosfilm-zeneszerző és énekes.

Weygand Tibor
1929-ben
Életrajzi adatok
Született	1905. november 27. Alcsút
Elhunyt	1965. július 12. (59 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Hangszer	énekhang
Tevékenység	dalénekes
A Wikimédia Commons tartalmaz Weygand Tibor témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Weigand József és Czeiner Mária fia. Iskoláit Budapesten végezte. Fiatalon feltűnt kellemes tenorhangjával. A Zeneakadémia elvégzése után több vidéki – Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged – és fővárosi – Víg, Royal Orfeum, Komédia Orfeum, Király – színházban is fellépett. Barátja, Polgár Tibor révén a rádió is foglalkoztatta, eleinte füttyművészként, később énekesként is. A rádióban énekelt táncdalainak többsége sláger lett.

Ott volt a hangosfilmek bölcsőjénél. A nevető Budapest filmben két saját számát – Köszönöm, kicsikém; Ne haragudjon rám – énekelte. Számos filmben szerepelt ezután is, elsősorban énekes közreműködőként. A harmincas években vele készült a legtöbb hanglemez, a Columbia Gramofon Társaság is foglalkoztatta. Sikeresen szerepelt külföldön – London, Bécs valamint Franciaország és Németország több városában – is. A negyvenes évektől csökkent népszerűsége. Az új irányzatok nem kedveztek az ő stílusának. A háború után még feltűnt az ORI egy-egy műsorában, de a rádió és a hanglemezgyár már nem foglalkoztatta. Polgári foglalkozást választott, a Technoimpex tisztviselőjeként ment nyugdíjba. Két évtizedes pályafutása alatt közel 1500 dalt énekelt lemezre. Ennek ellenére neve – Kalmár Pálhoz hasonlóan – feledésbe merült, pedig ő volt az első énekes, akire a legnagyobb hatást tette az Európába is beszivárgó dzsessz. A szvingkorszak meghatározó énekese volt. Több mai együttes – például a Hot Jazz Band – feldolgozásaiban is felismerhető jellegzetes, a harmincas évek hangulatát, hangkulisszáját idéző énekstílusa.^[3]

Legismertebb slágerei

• Budán, este 10 után. (Szántó Armand–Erdélyi Mihály)
• Teve van egypúpú.^[4] (Ábrahám Pál–Harmath Imre)
• Pardon, pardon, szenyóra. (Brodszky Miklós–Harmath Imre)
• Legyen a Horváth kertben, Budán^[5] (Lajtai Lajos–Békeffi István)
• Van Budán egy kis kocsma. (Fényes Szabolcs–Szilágyi László)
• Álmomban egyszer. (Szabó Kálmán)
• Orgonavirág, gyógyítsd meg a lelkemet. (Buday Dénes–Füredi Imre)
• Engem még nem szeretett senki. (Seress Rezső)
• Voltál-e már boldog Pesten? (Hajdú Imre–Szilágyi László)
• Szerelemhez nem kell szépség. (Eisemann Mihály–Szilágyi László)

Diszkográfia

• Kemény Egon: Ma éjjel (Válogatás az Országos Széchényi Könyvtár Kemény Egon-gramofonfelvételeiből 1927-1947), 2021 Szerenád Média Kft. CD
  1. Kemény Egon – Szécsén Mihály: Kedves Helén (1937, vidám foxtrott), Weygand Tibor, Buttola Ede Pátria-Swing Zenekara
  2. Kemény Egon – Szécsén Mihály: Ma éjjel úgy zokog a gitárom (1941, olasz tangószerenád)  Weygand Tibor, Odeon tánczzenekar
  3. Kemény Egon – Rákosi János: Mondd meg nekem (1942, dalkeringő) Weygand Tibor, Odeon tánczzeneka

Filmszerepek, közreműködések

Nevető Budapest (1930) - önmaga Meseautó (1934) - énekes Emmy (1934) - énekes A csúnya lány (1935) Dunaparti randevú (1936, ének) Lovagias ügy (1936-37) A 111-es (1937) Háromszázezer pengő az utcán (1937) Tokaji rapszódia (1937)

Szerelemből nősültem (1937) - jazzénekes Magyar triangulum (1937, rövid) - önmaga, énekes Cifra nyomorúság (1938) Azur express (1938) - énekes férfi a vonaton Varjú a toronyórán (1938) Az örök titok (1938) - kocsmai zenész Karosszék (1939) Tangóharmonika-parádé (1942, rövid) Nehéz kesztyűk (1957) - francia újságíró

Hang és kép

• Engem még nem szeretett senki^{[halott link]}
• Egy kis édes félhomályban^{[halott link]}
• Kevés nekem
• Kép: Rátz Valival