Zólyom vármegye

Zólyom vármegye (szlovákul Zvolen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.

Zólyom vármegye
Zólyom vármegye címere
Ország	Magyar Királyság
Központ	Besztercebánya
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	szlovákok, magyarok, németek
Földrajzi adatok
Terület	2634 km²
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyom vármegye témájú médiaállományokat.

Földrajz

A vármegye területe nagyrészt hegység. Északon az Alacsony-Tátra, nyugaton a Nagy-Fátra, a kettő között pedig a Garam völgye található. Legfontosabb folyói a Garam és a Szalatna. Északról Liptó vármegye, keletről Gömör-Kishont vármegye, délről Nógrád és Hont vármegyék, nyugatról pedig Turóc és Bars vármegyék határolták.

Történelem

A vármegye előzménye a 12. században alakult zólyomi erdőispánság volt. Eredetileg Árva, Turóc és Liptó vármegyék területét is magában foglalta. A négy vármegye a 14. században jött létre, mint nemesi vármegye.^[1]

1918-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Csehszlovákia része lett. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. 1948-tól Hont és Gömör-Kishont vármegyék területével egyesült, így jött létre a ma is létező Besztercebányai kerület.

Lakossága

A vármegye összlakossága 1910-ben 133.700 személy volt, ebből:

• 113.294 (84,74%) szlovák
• 16.509 (12,35%) magyar
• 2.124 (1,59%) német

Közigazgatás

Zólyom vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

A vármegye a következő négy járásra volt felosztva:

• Besztercebányai járás (székhelye Besztercebánya)
• Breznóbányai járás (Breznóbánya)
• Nagyszalatnai járás (Nagyszalatna)
• Zólyomi járás (Zólyom)

A megyéhez három rendezett tanácsú város tartozott:

• Besztercebánya
• Breznóbánya
• Zólyom