Zabola

Története

Ősidők óta lakott hely. A határában nyugatra 2 km-re emelkedő Tatárdombon bronzkori honfoglalás kori temetőt tártak fel. Valószínűleg itt temették el az 1658. évi tatár betörés áldozatait is. 1466-ban székely nemzetgyűlés színhelye volt, 1478-ban a Mikes család vásártartási jogot nyert. 1910-ben 3166 lakosából 2650 magyar, 425 román, 29 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott.

Látnivalók

Református templom

Bővebben: Zabolai református templom

Református erődtemploma 14. századi, melyet a 16. században átépítettek. A templom az egykori Páva falu területén fekszik, szentélyén a falu címere látható. 1666-ban és 1778-ban tornyát újjá kellett építeni, majd az 1802. évi földrengés után ezt is le kellett bontani, és 1847-ben készült el az új. 16. századi védőfalait 1838-ban alacsonyították le. Az erődtemplom valószínűleg egy korábbi vár felhasználásával épült, melyet egykor vizesárok és lőréses bástya védett. A templom északi falrésze az 1977-es földrengésben leomlott, de helyreállították.

A római katolikus templom 1860-ban épült a Szent Kereszt tiszteletére, a hívek addig a Mikes-kastély melletti kápolnát használták, melyet az 1850-es években bontottak le. Mikes Benedek építtette, felhasználva a Mikes-kastély kertjében levő egykori, kápolna kőanyagát.

Mikes-kastély

Bővebben: Mikes-kastély (Zabola)

A zabolai Mikes-kastély valószínűleg a 15. században épült, de 1629-ben már biztosan állott. Itt nevelkedett 10 éves koráig Zágoni Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc titkára. A kastélyt 1867-ben gr. Mikes Benedek átalakíttatta. Itt született a Mikes család több neves tagja. 34 ha angol parkja arborétum. A parkban nyugszik gróf Mikes Kelemen honvéd ezredes, aki 1849. január 21-én Nagyszeben ostromakor esett el. 1848-ban július végétől nagy szerepet játszott az úgynevezett „Kossuth”, a későbbi Mátyás-huszárezred megszervezésében és vezetésében. Sírboltját 1944 után többször kifosztották, végül lebontották. 1998-ban avatták fel emlékművét.

Egyéb

Csángó Néprajzi Múzeum
A 17. századi Basa-kúria a 19. században pusztult el.
Ortodox fatemploma 1777-ben,^[4] kőtemploma 1835-ben épült.

Remove ads

Híres emberek

Itt, Háromszék vármegyében anyai nagyszülei gr. Mikes Zsigmond háromszéki főkirálybíró és ábránfalvi Ugron Juliánna házánál, született 1805. szeptember 4-én Hidvégi gr. Mikó Imre politikus, történész, az erdélyi reformellenzék vezető alakja, az agyagfalvi székely nemzetgyűlés elnöke, főkormányszéki elnök, majd miniszter, a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület alapítója, a magyar színház és a nagyenyedi kollégium megújítója, támogatója.
Mikes János, akinek személyéhez kapcsolódik a kézdiszentléleki Tarnóczi Sarolta elrablásának története. Ez az esemény képezi cselekményét Kemény Zsigmond Özvegy és lánya című regényének.
gr. Mikes Benedek, (1819–1878), a vaskoronarend tulajdonosa, Tusnádfürdő újjáépítésében úttörő szerepet vállal
gr. Mikes Kelemen (honvédtiszt), (1820–1849) erdélyi reformpolitikus, 1848. július végétől az akkor még Kossuth önkéntes csapat szervezője gr. Bethlen Gergellyel Kolozsvárt. Augusztus 23-tól főszázados az 1. századnál, szeptembertől őrnagy az 1. osztálynál. November 1-jétől ezredes, a Mátyás-huszárezred parancsnoka. Bem erdélyi hadjáratában dandárparancsnok, Nagyszeben ostrománál hősi halált halt.
gr. Mikes Ármin, iparos, császári és királyi kamarás
Itt született gr. Mikes János, (1876–1945), szombathelyi római katolikus püspök, címzetes érsek, a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnázium építtetője, bőkezű kultúrmecénás.
dr. Pozsony Ferenc (1955. április 16.) néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a helyi Csángó Néprajzi Múzeum alapítója.
Itt élt Kádár L. Gellért színész, aki a Hunyadi János című sorozat címszereplője.

Remove ads

Nevének eredete

Fekvése

Története

Népesség

Látnivalók

Református templom

Mikes-kastély

Egyéb

Híres emberek

Jegyzetek

További információk

Wikiwand - on