Zemplénagárd

Zemplénagárd község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.

Zemplénagárd
Zemplénagárd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Cigándi
Jogállás	község
Polgármester	Kiss Attila (független)[1]
Irányítószám	3977
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	567 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	26,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	29,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 21′ 35″, k. h. 22° 04′ 07″48.359694444444, 22.068713888889
Zemplénagárd Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Zemplénagárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zemplénagárd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A község a Bodrogköz magyarországi részének, sőt az egész megyének is a legkeletibb fekvésű települése, határszéle északon egybeesik a magyar-szlovák országhatárral, kelet-délkelet felől pedig több kilométeren át a Tisza sodorvonalát követi, illetve néhány helyen átnyúlik a folyó túlsó, bal parti oldalára is. Ez utóbbi területrészek mindegyike lakatlan, a település teljes belterülete a Tisza jobb parti oldalán terül el.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Tiszabezdéd, kelet felől Tuzsér, délkelet felől Komoró, dél felől Fényeslitke, Döge és Szabolcsveresmart (az eddigiek mindegyike a Tisza túlpartján helyezkedik el); délnyugat felől Révleányvár, nyugat felől pedig Dámóc. Észak felől, Szlovákia irányából a két legközelebbi település Bély (Biel) és Nagytárkány (Veľké Trakany).

Megközelítése

1976-ig itt volt a Bodrogközi Kisvasút egyik végállomása, azóta csak közúton közelíthető meg: a járási székhely, Cigánd irányából a 3804-es, Pácin-Dámóc felől pedig a 3807-es úton. A Tisza túlpartján fekvő települések közül csak Tuzsérral van összeköttetése, a köztük húzódó kompjárat révén, a komp itteni kikötőjét a központtal a 38 308-as számú mellékút kapcsolja össze.

Nagytárkány felé az országhatár korábban évtizedeken át nem volt átjárható, de 2006 augusztusában egy kormányközi szerződés alapján megnyílt a határátkelő (akkor még csak gyalogosok és kerékpárosok számára), a gépjárműforgalom kiszolgálására is alkalmas átkelőhelyet, illetve az azt kiszolgáló közutat pedig mindkét oldalon 2013. augusztus 27-én avatták fel.^[3] A községből a határ felé vezető útszakasz azóta mellékútként a 38 124-es számozást viseli.

Története

Zemplénagárd nevét már a 15. századi oklevelek is említették Agaar alakban írva. Ekkor két Agárdról, Kis- és Nagyagárdról tettek említést.

A kis Tiszamenti település az Agárdi és az Agárdi Tőke családok ősi lakhelye volt. 1417-ben azonban az Agárdiakon kívül a Nagytárkányi és a Perényi családnak is birtokrésze volt itt. 1452-ben Agárdi Lajos Balázs a maga birtokrészét a leleszi prépostra és rendházva hagyta. 1487-ben a Széchi család is birtokrészt szerzett itt, részüket azonban a Tárczaiaknak zálogosították el, majd azt a Török család szerezte meg. 1598-ban a leleszi prépostság, Török Ferenc, Korchma János és Báhonyi Márton birtokának írták.

1654-ben Kisagárd részeire a Tárkányi család tagjai kaptak királyi adományt, kiktől 1688-ban Sennyei István (III.) örökölte, s a Sennyei családé maradt 1741-ig, amikor a Dőry család kapta meg, kiktől ismét a Sennyeiekhez került. A birtok másik részén Nagyagárdon pedig a leleszi konvent, a Török, Szirmay, Ormos és Tolvaj családok osztoztak meg még 1848 előtt, de rajtuk kívül a Korchma, Tárczy, Mailáth családoknak is volt itt birtokrésze.

1865-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben a falu nagy része a tűz martaléka lett.

Az 1900-as évek elején a leleszi prépost, Török Zoltán és báró Sennyei Béla volt a település birtokosa.

A község régi helynevei közül az 1900-as évek elején még ismert volt Dorgó, Páterhomok, Oroszhegy, Vértó, Hidliget és Mikonya neve.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Barathy György (független)^[4]
• 1994–1998: Barathy György (független)^[5]
• 1998–2002: Barathy György (független)^[6]
• 2002–2006: Barathy György (független)^[7]
• 2006–2010: Barathy György (független)^[8]
• 2009–2010: Szajkó Anna (független)^[9]
• 2010–2014: Szajkó Anna (független)^[10]
• 2014–2019: Kiss Attila (független)^[11]
• 2019–2024: Kiss Attila (független)^[12]
• 2024– : Kiss Attila (független)^[1]

A településen 2009. június 7-én időközi polgármester-választást tartottak,^[9] az előző polgármester lemondása miatt.^[13]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	815	790	782	688	620	613	567
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 11,3% cigánynak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12%, református 31,6%, görögkatolikus 22,8%, felekezeten kívüli 14,7% (17,5% nem válaszolt).^[15]

2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 9% cigánynak, 1,3% szlováknak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,5% volt római katolikus, 36,1% református, 19,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 6,9% felekezeten kívüli (27,3% nem válaszolt).^[16]

Nevezetességei

• Református temploma - 1794-ben épült.
• Görögkatolikus temploma műemlék, 1451-ben épült Aranyszájú Szent János tiszteletére az előző XIII. századból való templom megmaradt faragott kockakövekből álló alapjára.

Források

• Borovszky Samu: Zemplén vármegye.