Ábel (keresztnév)
férfiutónév / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Ábel[1] bibliai férfinév, Ádám és Éva második fiának a neve. Héber eredetije הֶבֶל Hevel / הָבֶל Hável, jelentése: pára, lehelet, innen mulandóság.[2] Mások szerint a név asszír vagy sumér eredetű, és a jelentése: fiú.[2] A név eredetének harmadik lehetősége a sumer AB.DIĜIR logogram amorita (nyugati sémi) olvasata: abu-ilû, sumer ab-An, jelentése „Az isten”, illetve ab-ba-an, abba2-ēl, azaz „Isten atya”. Az isten szót (An) az amoriták Él neveként olvasták ki.[3] Első ismert előfordulása az i. e. 18. században a jamhadi Abbán névváltozata, Abba-Él, Abēl.
Ez a szócikk a keresztnévről szól. Hasonló címmel lásd még: Ábel (egyértelműsítő lap). |