Észak-Korea hadereje
A KNDK hadserege / From Wikipedia, the free encyclopedia
Észak-Korea hadereje a Koreai Néphadsereg (koreaiul: 조선인민군 átírással: Csoszon Inmingun) és az azt kiegészítő tartalékos és egyéb fegyveres szervezetekből áll. Ez a világ egyik legnagyobb hadereje több mint egymilliós békelétszámával, melyet szükség esetén több millió kiképzett tartalékos és Észak-Korea egyéb felfegyverzett szervezeteinek állománya erősít meg. Az ország védelmi rendszerének sarokköve lett, hogy a 2012-es Alkotmány módosításakor atomhatalomnak deklarálta magát Észak-Korea.[2]
Ebben a szócikkben a koreai nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek. |
Koreai Néphadsereg 조선인민군 (Csoszon Inmingun) | |
A Koreai Néphadsereg zászlaja | |
Dátum | 1932. április 25. 1948. február 8. (jelenlegi formájában) |
Ország | Észak-Korea |
Méret | aktív személyzet: 1 106 000 fő (2010)[1] |
Diszlokáció | főparancsnokság: Phenjan |
Parancsnokok | |
Jelenlegi parancsnok | Kim Dzsongun (a Koreai Néphadsereg főparancsnoka) |
Jelenlegi parancsnokhelyettes | No Gvangcshol (A Népi Fegyveres Erők Minisztériumának első számú miniszterhelyetteseként) |
Híres parancsnokok | Kim Cshek |
Kultúra és történelem | |
Háborús részvétel | második világháború (1945), koreai háború (1950-53) |
Évfordulók | február 8. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Koreai Néphadsereg 조선인민군 (Csoszon Inmingun) témájú médiaállományokat. |
A Koreai Néphadsereget a szárazföldi erők, a haditengerészet, a légierő, a stratégiai rakétacsapatok és a különleges rendeltetésű erők alkotják. A paramilitáris Munkás-paraszt Vörös Gárda is szükség esetén átalárendelésbe kerül a Néphadsereg kötelékébe. 2013-ban a haderő teljes létszáma 9 495 000 fő, mely a lakosság 40%-a és a 20-45 év közöttiek többségét magában foglalja. A haderő főparancsnoka Kim Dzsongun, aki egyben a Nemzeti Védelmi Bizottság elnöke is.
A sorkatonai szolgálat 17 és 30 év közötti alkalmas minősítésű férfiaknak és nőknek kötelező, és a szolgálat ideje haderőnemektől függően 5-10 év között változik. A leszerelt sorállomány kiegészítő katonai szolgálatot folytat 60 éves koráig, nők esetében 40 éves korig.
Becslések szerint az ország teljesítőképességéhez mérten jelentős összeget, a GDP negyedét költi védelmi kiadásokra,[3] viszont az olyan hatalmas költségekkel járó hadikiadások, mint az atomprogram jóval több pénzt igényelnek, ennek forrásai viszont a mai napig tisztázatlanok. Vélemények szerint az ehhez szükséges tőkét az állam illegális úton teremti elő.[4] A szárazföldi haderő jelentős része a Koreai-félszigetet kettéválasztó fegyvermentes övezet 238 km-es hosszában helyezkedik el, melyet az 1953. júliusban megkötött koreai fegyverszüneti megállapodás rögzített. Az övezet túloldalán a dél-koreai haderő és az ott állomásoztatott USA-haderő kijelölt egységei néznek az északiakkal farkasszemet.