emse

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈɛmʃɛ/
• 分綴: em‧se

語源

ウラル祖語 *emä「母、女性」 + 接尾辞 "-s (指小辞)"

名詞

emse (複数・主格 emsék)

1. (方言) 雌豚。

   類義語: koca

格変化

語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 前舌非円唇)
	単数	複数
主格	emse	emsék
対格	emsét	emséket
与格	emsének	emséknek
具格	emsével	emsékkel
因格	emséért	emsékért
変格	emsévé	emsékké
到格	emséig	emsékig
様格(ként)	emseként	emsékként
様格(ul)	—	—
内格	emsében	emsékben
上格	emsén	emséken
接格	emsénél	emséknél
入格	emsébe	emsékbe
着格	emsére	emsékre
向格	emséhez	emsékhez
出格	emséből	emsékből
離格	emséről	emsékről
奪格	emsétől	emséktől
非限定的 所有形単数	emséé	emséké
非限定的 所有形複数	emsééi	emsékéi

emseの所有形

所有者	単数	複数
1人称単数	emsém	emséim
2人称単数	emséd	emséid
3人称単数	emséje	emséi
1人称複数	emsénk	emséink
2人称複数	emsétek	emséitek
3人称複数	emséjük	emséik

参考文献

• emse in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
• emse in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)