hiedelem

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈhiʲɛdɛlɛm/
• 分綴: hi‧e‧de‧lem

語源

hisz +‎ 接尾辞 "-edelem (名詞形成接尾辞)"

名詞

hiedelem (複数・主格 hiedelmek)

1. 信念、迷信。
2. (古語・廃語, 特定の複合語やフレーズを除く) 確信、意見。

   類義語: meggyőződés, vélemény, vélekedés

格変化

語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌非円唇)
	単数	複数
主格	hiedelem	hiedelmek
対格	hiedelmet	hiedelmeket
与格	hiedelemnek	hiedelmeknek
具格	hiedelemmel	hiedelmekkel
因格	hiedelemért	hiedelmekért
変格	hiedelemmé	hiedelmekké
到格	hiedelemig	hiedelmekig
様格(ként)	hiedelemként	hiedelmekként
様格(ul)	—	—
内格	hiedelemben	hiedelmekben
上格	hiedelmen	hiedelmeken
接格	hiedelemnél	hiedelmeknél
入格	hiedelembe	hiedelmekbe
着格	hiedelemre	hiedelmekre
向格	hiedelemhez	hiedelmekhez
出格	hiedelemből	hiedelmekből
離格	hiedelemről	hiedelmekről
奪格	hiedelemtől	hiedelmektől
非限定的 所有形単数	hiedelemé	hiedelmeké
非限定的 所有形複数	hiedeleméi	hiedelmekéi

hiedelemの所有形

所有者	単数	複数
1人称単数	hiedelmem	hiedelmeim
2人称単数	hiedelmed	hiedelmeid
3人称単数	hiedelme	hiedelmei
1人称複数	hiedelmünk	hiedelmeink
2人称複数	hiedelmetek	hiedelmeitek
3人称複数	hiedelmük	hiedelmeik

派生語

• balhiedelem
• közhiedelem

関連語

• hit「信仰」
• tévhit「妄想、誤った信念」

参照

• babona「superstition」

参考文献

• hiedelem in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN