ember

engleză

(English)

Etimologie

Din engleza veche ǣmyrge < proto-germanică *aim-uzjon.

Pronunție

• AFI: /'ɛm.bəː/ (Anglia)
• AFI: /'ɛm.bər/

Substantiv

ember, pl. embers

1. cenușă fierbinte, tăciune

   We stayed watching the embers, long after the fire died.

Vezi și

• ash
• fire

Etimologie

Din engleza medie ymber.

Adjectiv

ember (necomparabil)

1. care revine în fiecare trimestru al anului

   Ember days.

Referințe

• Dictionary.com
• Wiktionary

---

maghiară

(magyar)

Etimologie

Origine necunoscută. Poate de origine fino-urgică.

Pronunție

• AFI: /'ɛmbɛr/

Substantiv

ember, pl. emberek

1. om

Cuvinte derivate

• emberes
• emberi
• emberiség
• emberség
• embertelen

Cuvinte compuse

• embercsempész
• embergyűlölet
• emberkereskedelem
• emberöltő
• emberrablás
• farkasember
• fiatalember
• hóember
• szakember
• tejesember
• özvegyember
• úriember
• üzletember
• Pókember

Expresii

• a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát
• ember a vízben
• ember tervez, Isten végez
• más idők, más emberek
• nem a ruha teszi az embert
• sok jó ember kis helyen is elfér
• változnak az idők, változnak az emberek
• ember embernek embere
• ember embernek farkasa
• éhes ember nem válogat

Referințe

• Wiktionary