Győr
magyarországi megyei jogú város, Győr-Moson-Sopron vármegye székhelye / From Wikipedia, the free encyclopedia
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon. A Nyugat-Dunántúli régió központja, Győr-Moson-Sopron vármegye és a Győri járás székhelye, 1009 óta a Győri egyházmegye központja. A Dunántúl második és Magyarország hatodik legnépesebb települése, gazdasági, kulturális, egyetemi és sportközpont, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városaként a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját. Győr „a folyók városa” is, mivel a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült. Ez a folyómenti fekvés nagyban elősegítette a település létrejöttét és fejlődését.
Ez a szócikk a megyeszékhelyről szól. Hasonló címmel lásd még: Győr (egyértelműsítő lap). |
Győr | |||
A győri bazilika; barokk erkélyek; Loyolai Szent Ignác bencés templom; belvárosi utca; Városháza | |||
| |||
Becenév: a folyók városa, a találkozások városa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Győri | ||
Jogállás | megyeszékhely, megyei jogú város | ||
Polgármester | Dr. Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 9000–9030 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 130 020 fő (2023. jan. 1.)[12] | ||
Népsűrűség | 760 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 108 m | ||
Terület | 174,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 41′ 03″, k. h. 17° 38′ 04″47.684166666667, 17.634444444444 | |||
Győr weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az ókorban a mai Győr helyén Arrabona római település feküdt. Innen ered a város német Raab elnevezése. A honfoglalás után I. István 1001-ben létrehozta a Győri egyházmegyét, melynek 1009-ben a város lett a központja; ekkor épült a székesegyház. Győr a török háborúk idején Bécs egyik utolsó védőbástyája volt, így óriási katonai jelentőséggel bírt. Ennek fényében a várost olasz építők: Pietro Ferrabosco és Bernardo Gaballio tervei alapján erőddé építették át és egyúttal kibővítették. Az erőddé alakítást 1564-ben fejezték be Hermes Schallautzer felügyelete alatt. A hosszan elhúzódó török háború idején Győr az oszmán hódítás áldozatává vált 1594-ben, majd négy évvel később Adolf von Schwarzenberg visszafoglalta.
Miután az oszmán seregeket Bécs 1683-i második ostroma után visszaverték, Győr virágzásnak indult. 1712-ben III. Károly kiadta a város piaci jogait, 1743-ban pedig Mária Terézia megerősítette szabad királyi város rangját. 1749-ben Johann Heinrich Mulartz tervei alapján kórház épült a külvárosban, 1718-ban pedig jezsuita akadémiát alapítottak, amely filozófiai és jogi képzést kínált, és amely 1745-től világi hallgatókat is fogadott. A Győri Királyi Akadémiát 1776-ban alapították; itt tanult többek között Deák Antal és Deák Ferenc. 1809-ben itt került sor a napóleoni háborúk egyetlen olyan ütközetére, az ún. győri csatára, amely magyarországi területen zajlott le. A vesztes csata után a franciák megostromolták Győrt.[13] 1855-ben létrejött a város vasúti kapcsolata Béccsel, majd 1876-ban Sopronnal is, mely vonalat 1879-ben a második szakaszon kiterjesztettek Ebenfurth felé. A 19. században a városban és környékén mindenekelőtt a textil- és gépipar lendült fel, mely utóbbi iparág napjainkban is jelentős.
A II. világháború utáni újjáépítés a vasfüggöny közelsége miatt nehézkesen haladt. Ma Győrnek 130 ezer lakosa és három egyeteme van. A határok megnyitása óta a város politikailag és gazdaságilag is felértékelődött, a Bécs–Budapest–Pozsony háromszög fókuszában való kedvező elhelyezkedésének köszönhetően. 2003 óta Győr a „Centrope” eurorégió része.