III. Olaf norvég király
Norvégia királya / From Wikipedia, the free encyclopedia
III. Olaf Haraldsson vagy Csendes Olaf (óészakiul Óláfr Haraldsson, norvégül Olav Haraldsson vagy Olav Kyrre), (1050 k. – 1093. szeptember 22.) Norvégia Yngling-házbeli királya 1067-től haláláig, 1069-ig II. Magnussal közösen. A svéd királlyal kötött békeszerződésnek köszönhetően zavartalanul uralkodhatott.[3] Bel- és külpolitikai stabilitás, zavartalan gazdasági fejlődés jellemezte uralkodásának negyedszázadát, amelyet a történettudomány Norvégia egyik virágkoraként tart számon.[3] Ő volt az ország első, szellemiségében is keresztény uralkodója, aki végleg szakított a viking hagyományokkal. Békeszerető uralkodó volt,[4] és ő alapította Bergen városát.[4]
Ez a szócikk a norvég királyról szól. Hasonló címmel lásd még: III. Olaf (egyértelműsítő lap). |
Gyors adatok
III. Olaf | |
Norvégia királya | |
Uralkodási ideje | |
1067 – 1093 | |
Elődje | III. Harald |
Utódja | III. Magnus és Haakon Magnusson |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Yngling-ház |
Született | 1050 körül Norvégia[1][2] |
Elhunyt | 1093. szeptember 22. (43 évesen) Håkeby |
Nyughelye | Trondheim |
Édesapja | III. Harald |
Édesanyja | Tora Torbergsdatter |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Ingerid of Denmark |
Gyermekei | III. Magnus norvég király |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Olaf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás