Japán mitológia
From Wikipedia, the free encyclopedia
A japán mitológia magába foglalja a sintó és a buddhista tradíciókat, valamint a mezőgazdaságon alapuló népi vallást. A japán panteonok megszámlálhatatlan kamit (istenséget, szellemet) foglalnak magukba. Ez a cikk csak az ázsiai mitológiában jelen lévő tipikus elemeket mutatja be, például a kozmogóniát, a fontos istenségeket és az ezekhez kapcsolódó legismertebb japán történeteket.
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek. |
A japán mítoszok, ahogy ma a köznyelvben ismertek, a Kodzsikin, a Nihonsokin és néhány kiegészítő könyvön alapulnak. A Kodzsiki, avagy a „Régi idők feljegyzései”, japán legrégebbi mítoszait, legendáit és történelmét tartalmazza. A Sintósú buddhista nézőpontból írja le a japán istenségek születését, miközben a Hocuma Cutae a mitológia egy lényegesen eltérő verzióját rögzíti.[1]
A japán mitológia egyik jellegzetessége, a japán császári család (皇室 kósicu) származásának magyarázata, melyet a történelem folyamán arra használtak fel, hogy a császári vonal isteni eredetét bizonyítsák. A japán császár rangjának, a tennónak (天皇) a jelentése „az ég ura”.