Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
(1409–1442) magyar és cseh királyi hercegnő, Magyarország régense / From Wikipedia, the free encyclopedia
Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442. december 19.), Magyarország trónörököse, továbbá magyar királyné 1437 decemberétől, német királyné 1438 márciusától, valamint cseh királyné 1438 májusától férjének, Albert királynak 1439 októberében bekövetkezett haláláig.
Hasonló névvel lásd még: Luxemburgi Erzsébet (egyértelműsítő lap) |
Luxemburgi Erzsébet | |
Luxemburgi Erzsébet királyné bronzszobra az ausztriai Innsbruckban | |
Magyarország régense | |
Uralkodási ideje | |
1439. október 27. – 1442. december 19. | |
Elődje | Albert |
Utódja | I. Ulászló |
Csehország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1438. május 6. – 1439. október 27. | |
Koronázása | Szent Vitus-székesegyház 1438. június 29. |
Elődje | Cillei Borbála |
Utódja | Rožmital Johanna |
A rómaiak királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1438. március 18. – 1439. október 27. | |
Elődje | Cillei Borbála |
Utódja | Portugáliai Eleonóra |
Magyarország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1437. december 18. – 1439. október 27. | |
Koronázása | Koronázóbazilika 1438. január 1. |
Elődje | Cillei Borbála |
Utódja | Podjebrád Katalin |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Luxemburgi |
Született | 1409. október 7. Visegrád, Magyarország |
Elhunyt | 1442. december 19. (33 évesen) Győr, Magyarország |
Nyughelye | Nagyboldogasszony-bazilika |
Édesapja | Zsigmond német-római császár és magyar király |
Édesanyja | Cillei Borbála |
Házastársa | II. Albert német, magyar és cseh király |
Gyermekei | Anna luxemburgi hercegné György herceg Erzsébet lengyel királyné V. László magyar király |
Vallás | nyugati keresztény |
A Wikimédia Commons tartalmaz Luxemburgi Erzsébet témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Erzsébet volt Luxemburgi Zsigmond német-római császár és magyar király egyetlen leánya és felnőttkort megért gyermeke. Születésétől fogva apja örököse volt a Magyar és a Cseh Királyságokban. 1421 szeptemberében, mindössze tizenkét esztendősen házasították össze Albert osztrák herceggel. Apja, Zsigmond király 1437 decemberében bekövetkezett halála után a magyar rendek nem őt, hanem férjét választották az ország új uralkodójának. Koronázásukra 1438. január 1-jén került sor, ám Alberttel ellentétben, akit Pálóci György esztergomi érsek koronázott meg, Erzsébetet Rozgonyi Simon veszprémi püspök – ezzel is jelezve, hogy státusza királynéi, nem uralkodónői.
Egyes korabeli híresztelések szerint szerepe volt az 1439-es budai népmozgalom kirobbanásában. Az események alatt zajló budai országgyűlésen már sikeresen tudott érvényt szerezni jogainak: férje örökösévé nyilvánították, ezzel de facto társuralkodóvá lépett elő. Albert 1439. októberi halálakor az akkor negyedik gyermekével várandós Erzsébet átvette az uralkodói jogok gyakorlását. A lengyel fenyegetéstől tartva azonban a magyar rendek 1440 januárjában III. Ulászló lengyel királyt választották uralkodónak, majd nem sokkal ezt követően, február 22-én megszületett Erzsébet gyermeke, Postumus László.[1] Ezt megelőzően került sor, 1440. február 20-ról 21-re virradóan Kottanner Jánosné Wolfram Ilona, a királyné udvarhölgye által a Szent Korona visegrádi várból való kicsempészésére és Komáromba szállítására. Május 15-re Erzsébet azt is elérte, hogy a mindössze két hónapos fiát Szécsi Dénes esztergomi érsek, Székesfehérvárott magyar királlyá koronázza.[1]
Az események következtében belháború tört ki. Mivel május 21-re Ulászló bevonult Budára, így Erzsébet és zsoldos csapatai, akiket Jan Jiskra vezényelt, csak az ország nyugati és északi részét tartották az irányításuk alatt. A korona eltulajdonításával ugyanakkor a királyné politikailag elszigetelődött: korábbi hívei, Hédervári Lőrinc nádor és Garai László bán is elfordult tőle.[1] A többnyire kisebb összecsapásokkal zajló trónviszály egészen 1442 év végéig elhúzódott, majd a harcoló felek december 13-án, Győrben békét kötöttek. Erzsébet hat nappal az egyezmény után váratlanul elhunyt.