Zsigmond magyar király
(1368–1437) Luxemburgi-házi uralkodó, 1387–1437-ig magyar király, 1410–1437-ig német király, 1419–1437-ig cseh király, 1433–1437-ig német-római császár, / From Wikipedia, the free encyclopedia
Luxemburgi Zsigmond (németül: Sigismund von Luxemburg, csehül: Zikmund Lucemburský; Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja. Egyértelműen a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége. IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet fiaként született. 1385-ben feleségül vette Mária magyar királynőt, majd nem sokkal ezt követően magyar királlyá koronázták. [1]
Zsigmond | |
Pisanello festménye, 1433 körül | |
Német-római császár | |
Uralkodási ideje | |
1433. május 31. – 1437. december 9. | |
Koronázása | Róma 1433. május 31. |
Elődje | IV. Károly |
Utódja | III. Frigyes |
Cseh király | |
Uralkodási ideje | |
1419. augusztus 16. – 1437. december 9. | |
Koronázása | Prága 1420. július 27. |
Elődje | IV. Vencel |
Utódja | Albert |
Német király | |
Uralkodási ideje | |
1411. január 18. – 1437. december 9. | |
Koronázása | Aachen 1414. november 8. |
Elődje | Rupert |
Utódja | II. Albert |
Magyar és horvát király | |
Uralkodási ideje | |
1387. március 31. – 1437. december 9. | |
Koronázása | Székesfehérvár 1387. március 31. |
Örököse | Luxemburgi N. |
Elődje | Mária |
Utódja | Albert |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Luxemburgi |
Született | 1368. február 14. Nürnberg |
Elhunyt | 1437. december 9. (69 évesen) Znaim |
Nyughelye | az elpusztult nagyváradi székesegyház |
Édesapja | Luxemburgi Károly |
Édesanyja | Pomerániai Erzsébet |
Házastársa | 1. Anjou Mária (1385–1395) 2. Cillei Borbála (1405–) |
Gyermekei | (1. házasságából): 1. N. (fiú) (2. házasságából): 2. Erzsébet |
Vallás | római katolikus |
Zsigmond címere | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Elsősorban rendkívüli diplomáciai érzéke és szervezőképessége emelte korának legbefolyásosabb európai uralkodójává. Nevéhez fűződik az utolsó összeurópai keresztes hadjárat megszervezése 1396-ban, a nagy nyugati egyházszakadás felszámolása 1417-ben és a huszitizmus elleni harc megkezdése. Magyarországon 1395-ig első feleségével, Nagy Lajos király leányával, Máriával együtt ült a királyi trónon. Magyar királyként elsősorban Dalmácia elvesztésével, fényes visegrádi, budai és székesfehérvári építkezéseivel, illetve az Oszmán Birodalommal szembeni defenzívába vonulással, a végvárrendszer kiépítésével, valamint törvényeinek előremutató jellegével írta be magát a történelembe. Az oszmánok elleni döntő vereséget követően megalapította a Sárkány Lovagrendet az oszmánok elleni harc kollektív szervezésére, majd megszerezte a német és a cseh trónt is. Fiúörökös hiányában királyságaiban utódjául lánya férjét, a tehetséges Habsburg Albertet jelölte meg. Több mint ötven évig viselte a magyar koronát, ezzel a magyar történelem második leghosszabb ideig regnáló uralkodója. Nagyon művelt uralkodó volt, hét nyelven beszélt, nagyon társaságkedvelő volt, és rajongott a lovagi tornákért. A pápai egyházszakadást lezáró, de a huszita háborúkhoz is vezető konstanzi zsinat egyik vezéralakja volt.