Magyar Fejedelemség
Magyarország a honfoglalástól az államalapításig / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Magyar Fejedelemség, egyesek szerint Magyar Nagyfejedelemség[2][3] az első államnak tekintett alakulat volt a Kárpát-medence területén, amelyet a honfoglalás után, 895 környékén alapítottak meg,[4][5] és amelynek állami mivolta az egy évszázados léte folyamán fokozatosan alakult ki. Egészen a Magyar Királyság megalapításáig, 1000-ig állt fenn, amely uralkodóháza révén ennek jogutódja. Mindkét államalapítási esemény ugyanahhoz a dinasztiához kötődik, az első Árpád fejedelem, a második I. István király személyében.
Gyors adatok
Magyar Fejedelemség | |||||||||||||||||
895 körül – 1001. január 1. | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
A Magyar Fejedelemség utolsó évében (1000) | |||||||||||||||||
Általános adatok | |||||||||||||||||
Fővárosa | Esztergom és Székesfehérvár[1] | ||||||||||||||||
Beszélt nyelvek | magyar | ||||||||||||||||
Vallás | ősmagyar vallás Sámánság Tengrizmus Kereszténység | ||||||||||||||||
Kormányzat | |||||||||||||||||
Államforma | Szenioritás (monarchia) | ||||||||||||||||
Uralkodó | kettős fejedelem fejedelem (lista) | ||||||||||||||||
Dinasztia | Árpád-ház | ||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Bezárás