Pálffy János (nádor)
(1664–1751) császári tábornagy, nádor, főispán / From Wikipedia, the free encyclopedia
Erdődi gróf Pálffy János (teljes nevén Pálffy János Bernard István; Vöröskő vára, Habsburg Birodalom, 1664.[2] augusztus 20. – Pozsony, Habsburg Birodalom, 1751. március 24.) a magyar arisztokrata Pálffy családból való magyar császári tábornagy, a pozsonyi vár örökös kapitánya, Sáros vármegye főispánja, előbb a Magyar Királyság országbírája 1731 és 1741 között, majd annak nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1741-től 1751-es haláláig. A korábbi gróf Pálffy Miklós nádor testvére.
„Pálffy János” lehetséges további jelentéseiről lásd: Pálffy János (egyértelműsítő lap). |
Pálffy János | |
Magyar Királyság nádora | |
Hivatali idő 1741. június 22. – 1751. március 24. | |
Uralkodó | Mária Terézia |
Előd | François Vaudemont[1] |
Utód | Batthyány Lajos |
Magyar Királyság országbírája | |
Hivatali idő 1731. október 5. – 1741. június 22. | |
Nádor | Pálffy Miklós |
Előd | Koháry István |
Utód | Esterházy József |
Katonai pályafutása | |
Rendfokozata | tábornagy |
Született | 1664. augusztus 20. Vöröskő vára |
Elhunyt | 1751. március 24. (86 évesen) Pozsony |
Sírhely | Szent Márton-dóm |
Szülei | gróf Pálffy Miklós gróf Harrach Mária Eleonóra |
Házastársa | gróf Czobor Terézia |
Gyermekei |
|
Foglalkozás | főispán, országbíró, nádor |
Vallás | római katolikus |
Díjak | Aranygyapjas rend lovagja |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálffy János témájú médiaállományokat. |
A Szent Liga háborúja során harcolt többek között a Bécset visszafoglaló 1683-as kahlenbergi csatában, az Esztergomot visszaszerző párkányi csatában, Buda 1684-es ostrománál, majd annak 1686-os visszafoglalásánál, továbbá részt vett a spanyol örökösödési háborúban, a Rákóczi-szabadságharcban, az 1735 és 1739 között zajló orosz–osztrák–török háborúban, valamint az osztrák örökösödési háborúban is a Habsburg-ház oldalán. Az Aranygyapjas rend lovagja.