Román nyelv
újlatin nyelv / From Wikipedia, the free encyclopedia
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül. A román nyelvészek többsége e nyelv dialektusainak tekinti az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt is, a többnyire a Dunától északra beszélt dákorománnal együtt, de egyes román nyelvészek[2] szerint ez négy különböző nyelv, melyek a keleti újlatin nyelvek csoportját alkotják.[3] Ez utóbbi szempontból a román nyelv az előbbi szerinti dákorománnak számít.
Gyors adatok
Román limba română | |
Beszélik | Románia, Moldova, Kanada, Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna, Izrael, Szerbia (Vajdaság és a Timok völgye), Magyarország és a Balkán (Vajdaság és a Timok völgye) |
Terület | Kelet-Európa |
Beszélők száma | kb. 28 millió[1] fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád itáliai ág Újlatin nyelvek keleti csoport román nyelv |
Írásrendszer | Latin írás |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Románia, Moldova, Vajdaság, Európai Unió, Latin Unió |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | ro |
ISO 639-2 | ron (T)rum (B) |
A Wikimédia Commons tartalmaz limba română témájú médiaállományokat. |
Bezárás
Beszélői számát tekintve (kb. 24 millió román anyanyelvű és négymillió nem román anyanyelvű) a román az ötödik nyelv az újlatin nyelvek között, a spanyol, a portugál, a francia és az olasz után.