Szerbia
állam Délkelet-Európában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Szerb Köztársaság | |||
Република Србија Republika Srbija Szerb Köztársaság Republica Serbia Републіка Сербія Srbská republika Republika Srbija | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Боже правде / Bože pravde | |||
Fővárosa | Belgrád | ||
é. sz. 44° 48′, k. h. 20° 28′44.8, 20.466666666667 | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Köztársasági elnök | Aleksandar Vučić | ||
Miniszterelnök | Miloš Vučević | ||
A Parlament elnöke | Ana Brnabić | ||
Hivatalos nyelv | szerb1 | ||
Beszélt nyelvek | magyar, horvát, cigány | ||
EU-csatlakozás | tárgyalások folyamatban | ||
Tagság | Lista
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 7 022 268 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 104[2] | ||
Becsült | 6 900 000 [3] fő (2020[4]) | ||
Rangsorban | 104[2] | ||
Népsűrűség | 83 fő/km²[5] | ||
GDP | 2020 (becslés) (forrás: IMF) | ||
Összes | 55 437 millió USD (81) PPP: 137 126 millió USD | ||
Egy főre jutó | 7 960 USD (78) | ||
HDI (2014) | 0,771 (64) – | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 77 474 (Koszovó nélkül) km² | ||
Rangsorban | 116 | ||
Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
Egyéb adatok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
Pénznem | Szerb dinár (RSD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | SRB | ||
Hívószám | 381 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .rs | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
1Szerbia alkotmánya szerint szerb; a Vajdaságban az alábbi nyelvek is hivatalosak: magyar, román, ruszin, szlovák és horvát |
A Balkánon fekvő ország északon Magyarországgal, keleten Romániával és Bulgáriával, délen Észak-Macedóniával és Albániával, délnyugaton Montenegróval, nyugaton Bosznia-Hercegovinával és Horvátországgal határos. Az önmagát 2008-ban függetlenné nyilvánító, zömmel albánok lakta Koszovó jogállása vitatott.
Szerbia közelmúltbeli történelmét Jugoszlávia legnagyobb államaként betöltött szerepe jellemzi. Jugoszlávia végleges felbomlása óta az 1992-ben alapított Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és Szerbia és Montenegró államszövetségének "egyedüli jogutódja".[6][7]
Tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésnek (BSEC) és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak (CEFTA), és más szabadkereskedelmi megállapodásokat is fenntart. Az ország gazdasági teljesítménye a délszláv háború következtében jelentősen visszaesett; de a 21. század elején valamelyest helyreállt.[8]
2009 végén nyújtotta be európai uniós csatlakozási kérelmét [9] és 2012 tavaszán megkapta a tagjelölt ország státuszát.[10]