Székelyföld
történelmi régió Erdélyben / From Wikipedia, the free encyclopedia
Székelyföld (rovásírással , románul: Ținutul Secuiesc (ritkábban Secuimea), németül: Szeklerland, latinul: Terra Siculorum) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni. A történelmi Székelyföldhöz tartozott a mai Kovászna (Háromszék) és Hargita megye (Csíkszék, Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék), a mai Fehér és Kolozs megyék kisebb darabjai (Aranyosszék). Aranyosszék exklávé volt (a többi székkel területileg nem függött össze), és volt a Székelyföldnek enklávéja is (szigetszerűen közrezárt vármegyei terület): Felső-Fehér vármegye peselneki járása Tusnádfürdő és Kézdivásárhely között.[2] A mai értelemben vett Székelyföld[3] nem tartalmazza Aranyosszéket, de magába foglalja Maroshévízet és környékét, illetve az egykori enklávét, a Felső-Fehér vármegye peselneki járását.[4] Székelyföld önrendelkezéssel bírt, az évszázadok folyamán, melyben központi szerepet kapott Székelyudvarhely, majd később Székelyvásárhely, mai nevén Marosvásárhely, mely a régió kulturális, oktatási, gazdasági és ipari központja lett.[5]
Ez a szócikk a földrajzi-történelmi tájegységről szól. Hasonló címmel lásd még: Székelyföld (folyóirat). |
Székelyföld | |||
Balról jobbra, lefelé: a Madarasi-Hargita télen, a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom, a Gyilkos-tó, Kézdivásárhely központja, a Gyimesi-szoros, a csíksomlyói kegytemplom és kolostor, a csíkkarcfalvi római katolikus vártemplom és a marosvásárhelyi vár és vártemplom | |||
| |||
Egyéb nevei | Ținutul Secuiesc, Szeklerland | ||
Fennállás | 13. század – 1876[1] | ||
Ország | Románia, Erdély | ||
Központ | Csíkszereda, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy | ||
Főbb települések | Csíkszereda, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Vallás | római katolikus, református, ortodox, unitárius | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12 000 km² | ||
Térkép | |||
A mai értelemben vett Székelyföld | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyföld témájú médiaállományokat. |
Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az 1940-es második bécsi döntéssel a mai értelemben vett Székelyföld visszakerült Magyarországhoz (Aranyosszék Románia része maradt), 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került.
Románia 1950-es régiósításánál néhány település, illetve a székelyföldi megyékhez tartozó falvak külterületei Neamț (Csíkszéktől)[6] és Bákó (Csík- és Háromszéktől)[7][8] megyékhez kerültek. Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül – figyelmen kívül hagyva Aranyosszéket, mely nagyrészt elrománosodott – jelenleg csak itt vannak a magyar anyanyelvűek többségben (arányuk 71,4% volt 2002-ben,[2] 71,72% 2011-ben[9]).