beosztott

Hungarian

Etymology

beoszt +‎ -ott

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbɛostotː]
• Hyphenation: be‧osz‧tott
• Rhymes: -otː

Verb

beosztott

1. third-person singular indicative past indefinite of beoszt

Participle

beosztott

1. past participle of beoszt

Adjective

beosztott (not comparable)

1. subdivided
2. (of a person) assigned (given a particular task or assignment: -ba/-be)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	beosztott	beosztottak
accusative	beosztottat	beosztottakat
dative	beosztottnak	beosztottaknak
instrumental	beosztottal	beosztottakkal
causal-final	beosztottért	beosztottakért
translative	beosztottá	beosztottakká
terminative	beosztottig	beosztottakig
essive-formal	beosztottként	beosztottakként
essive-modal	—	—
inessive	beosztottban	beosztottakban
superessive	beosztotton	beosztottakon
adessive	beosztottnál	beosztottaknál
illative	beosztottba	beosztottakba
sublative	beosztottra	beosztottakra
allative	beosztotthoz	beosztottakhoz
elative	beosztottból	beosztottakból
delative	beosztottról	beosztottakról
ablative	beosztottól	beosztottaktól
non-attributive possessive – singular	beosztotté	beosztottaké
non-attributive possessive – plural	beosztottéi	beosztottakéi

Noun

beosztott (plural beosztottak)

1. subordinate, underling (particularly in a workplace or military context)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	beosztott	beosztottak
accusative	beosztottat	beosztottakat
dative	beosztottnak	beosztottaknak
instrumental	beosztottal	beosztottakkal
causal-final	beosztottért	beosztottakért
translative	beosztottá	beosztottakká
terminative	beosztottig	beosztottakig
essive-formal	beosztottként	beosztottakként
essive-modal	beosztottul	—
inessive	beosztottban	beosztottakban
superessive	beosztotton	beosztottakon
adessive	beosztottnál	beosztottaknál
illative	beosztottba	beosztottakba
sublative	beosztottra	beosztottakra
allative	beosztotthoz	beosztottakhoz
elative	beosztottból	beosztottakból
delative	beosztottról	beosztottakról
ablative	beosztottól	beosztottaktól
non-attributive possessive – singular	beosztotté	beosztottaké
non-attributive possessive – plural	beosztottéi	beosztottakéi

Possessive forms of beosztott

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	beosztottam	beosztottjaim
2nd person sing.	beosztottad	beosztottjaid
3rd person sing.	beosztottja	beosztottjai
1st person plural	beosztottunk	beosztottjaink
2nd person plural	beosztottatok	beosztottjaitok
3rd person plural	beosztottjuk	beosztottjaik

Further reading

• beosztott in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
• beosztott in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).