forrt

Hungarian

Alternative forms

• forrott (chiefly in certain prefixed forms, e.g. from összeforr)

Etymology

forr (“to boil”) +‎ -t (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfort]
• Rhymes: -ort

Verb

forrt

1. third-person singular indicative past indefinite of forr

Participle

forrt

1. past participle of forr

Usage notes

This form also occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

• forrt (…) be, be … forrt ― beforrt ― beforr
• forrt (…) fel, fel … forrt ― felforrt ― felforr
• forrt (…) össze, össze … forrt ― összeforrt ― összeforr
• and some more, see its derivatives with verbal prefixes.

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	forrt	forrtak
accusative	forrtat	forrtakat
dative	forrtnak	forrtaknak
instrumental	forrttal	forrtakkal
causal-final	forrtért	forrtakért
translative	forrttá	forrtakká
terminative	forrtig	forrtakig
essive-formal	forrtként	forrtakként
essive-modal	—	—
inessive	forrtban	forrtakban
superessive	forrton	forrtakon
adessive	forrtnál	forrtaknál
illative	forrtba	forrtakba
sublative	forrtra	forrtakra
allative	forrthoz	forrtakhoz
elative	forrtból	forrtakból
delative	forrtról	forrtakról
ablative	forrttól	forrtaktól
non-attributive possessive – singular	forrté	forrtaké
non-attributive possessive – plural	forrtéi	forrtakéi