oltatlan

Hungarian

Etymology

From olt (“to extinguish, quench, slake; to vaccinate, graft”) +‎ -atlan (“un-, without”, privative adjective-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈoltɒtlɒn]
• Hyphenation: ol‧tat‧lan
• Rhymes: -ɒn

Adjective

oltatlan (not comparable)

1. unvaccinated, not vaccinated/inoculated
2. unslaked

   oltatlan mész ― quicklime

3. ungrafted

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	oltatlan	oltatlanok
accusative	oltatlant	oltatlanokat
dative	oltatlannak	oltatlanoknak
instrumental	oltatlannal	oltatlanokkal
causal-final	oltatlanért	oltatlanokért
translative	oltatlanná	oltatlanokká
terminative	oltatlanig	oltatlanokig
essive-formal	oltatlanként	oltatlanokként
essive-modal	oltatlanul	—
inessive	oltatlanban	oltatlanokban
superessive	oltatlanon	oltatlanokon
adessive	oltatlannál	oltatlanoknál
illative	oltatlanba	oltatlanokba
sublative	oltatlanra	oltatlanokra
allative	oltatlanhoz	oltatlanokhoz
elative	oltatlanból	oltatlanokból
delative	oltatlanról	oltatlanokról
ablative	oltatlantól	oltatlanoktól
non-attributive possessive – singular	oltatlané	oltatlanoké
non-attributive possessive – plural	oltatlanéi	oltatlanokéi

Derived terms

• oltatlanság

Further reading

• (unslaked, unquenched): oltatlan in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
• (ungrafted, unvaccinated): oltatlan in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.