A katolikus egyház kritikája
From Wikipedia, the free encyclopedia
A katolikus egyházat története során gyakran kritizálták a nézetei, gyakorlatai, hatalomvágya, erőszakossága, a klérus erkölcstelensége és korrupciója miatt. Kritizálták az egyházat a politikában való részvétele, a keresztes hadjáratok és az inkvizíció szentesítése, a különböző diktatórikus rendszerek támogatása miatt. A modern kori kritikák főleg az egyházon belüli pénzügyi és szexuális botrányokra összpontosítanak.
A kritikusok alapján a római katolikus egyház sok olyan gyakorlatot végez és tant tanít, amelyek nem egyeznek a Biblia és Jézus útmutatásaival. Ide tartozik a szentek tisztelete, az ereklye- és képtisztelet, a Mária-kultusz, a szentekhez, Máriához, a pápához intézett imádság, a csecsemőkeresztség, a szerzetesség, a cölibátus, a gyónás, a teljes búcsú, a szentségek rendszere, a zarándoklat, a körmenetek, az átlényegülés vagy a purgatórium tana. Míg a katolikus egyház azt állítja, hogy a Szentírás a legtöbbet alátámasztja, a kritikusok alapján nincs bibliai alapjuk, csak a katolikus hagyományon alapulnak.[1]
II. János Pál pápa bocsánatot kért a múltbeli „hibákért”, beleértve az inkvizíciós eljárásokat,[2] a zsidóüldözést,[2] a nők elnyomását,[3] más kultúrák eltiprását, a keresztes hadjáratokat, a gyermekek papok általi szexuális molesztálását, a Galileo Galilei elleni bírósági eljárást, a „szent háborúk” alatti máglyákat, Husz János kivégzését, valamint az egyház részvételét az afrikai rabszolga-kereskedelemben.[4][5][6]