Abda
magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Abda község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban, Győr központjától légvonalban 8 km-re nyugatra. A jó közúti és vasúti helyzetű, Győr agglomerációjához tartozó 3026 fős (2011) település 2013 óta a Börcsöt és Ikrényt is magában foglaló közös önkormányzat székhelye. A település szomorú irodalomtörténeti nevezetessége, hogy 1944 novemberében határában gyilkolták meg az erőltetett menetben nyugatra tartó Radnóti Miklós költőt és munkaszolgálatos társait. A mészárlás Rábca-parti helyszínén található a költő emlékműve, a település jelentősebb építészeti-művelődéstörténeti értékei a Szeplőtelen Szűz Mária-oszlop (1700), a Nepomuki Szent János-szobor (18. század), a Szent József-templom (1845, klasszicista) és a főutca 19. századi parasztbarokk népi lakóházai. A község folyó- és állóvizei horgászásra, a Holt-Rábca vidéke és az ártéri erdők természetjárásra alkalmasak.
Abda | |||
A Szent József-templom a Mária-oszloppal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Győri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szabó Zsolt (független) | ||
Irányítószám | 9151 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3221 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 164,98 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 117 m | ||
Terület | 19,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 41′ 42″, k. h. 17° 32′ 31″47.695111111111, 17.541938888889 | |||
Abda weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Abda témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Abda a Mosoni-sík és a Csornai-sík találkozásánál, a Rábca és a Mosoni-Duna által közrezárt, a régmúlt korokban vízjárta síksági területen fekszik. Az ember szórványos megtelepedésének nyomai az újkőkorszak óta ismertek. A mai település elődje a „bécsi nagyúton” a 11. században létesített és a 12. századtól vámszedő helyként ismert Rábca-híd mellett alakult ki az Árpád-korban. Az először 1153-ban Obda néven említett falu birtoklásán a 13. századtól a szentmártoni bencések és a győri székeskáptalan osztoztak. A 16. századtól a kizárólag a káptalan által birtokolt falu lakói a hídőrségnek tett szolgálataik fejében mentesültek a földesúri terhek alól. A török hódoltság időszakában több ízben feldúlták a végvidéken fekvő Abdát, ezért 1588-ban kisebb tarisznyavár épült a Rábca-hídnál, amelynek német őrsége a 17. században több ízben sanyargatta a környék lakóit. A Rákóczi-szabadságharc során, 1707-ben a kurucok lerontották az abdai várat, ezt követően a békés növekedés évszázada köszöntött a falura. 1739-ben önálló római katolikus egyházközség lett, és népiskolája is megkezdte a működést. Az egyre gyakoribb árvizek elől 1830-ban a falu a Rábca-parttól 2 kilométerrel nyugatabbra, mai helyére költözött, itt épült fel 1845-ben Szent József-temploma. A szabadságharc során, 1849. június 28-án egy kisebb vesztes csatára került sor az abdai hídnál. A jobbágyfelszabadítás, a bécsi országút és a vasútvonal kiépülése, majd a folyamszabályozások következtében a 19. század második felétől Abda megerősödött. A zöldségtermesztéssel, szántóműveléssel és állattartással foglalkozó paraszti kisbirtokok mellett három uradalom határozta meg a falu gazdasági életét (Káptalanmajor, Pillingérpuszta, Szentkeresztpuszta), ezeknek köszönhetően jelentek meg az első ipari üzemek is a településen (téglagyár, szeszgyár stb.). A lakónépesség növekedésnek indult, az első és a második világháború pusztító harci cselekményei is szerencsésen elkerülték a települést. Az 1930-as évektől a lakosság egyre nagyobb része a közeli nagyváros, Győr ipari létesítményeiben talált munkát. Az 1959-ben megalapított termelőszövetkezet kezdeti sikertelenségei után a kunszigeti termelőszövetkezettel való 1973. évi egyesülés után a település mezőgazdasága felvirágzott, emellett melléküzemei (kavicsbánya, lakatosműhely stb.) és egyes győri középvállalatok abdai üzemegységei (mezőgazdasági gépjavítás és -gyártás, virágkertészet, húsüzem stb.) az 1980-as évekre szintén nyereségesek lettek. A kedvező közlekedési adottságokkal, nagy nemzetközi átmenőforgalommal rendelkező településen az 1980-as évek végétől kibontakozott a kiskereskedelmi tevékenység, a bécsi országút mentén kialakult a híres-hírhedt abdai bazársor, a 85-ös út elágazásánál pedig a sok vendéget vonzó, egy Il–18-as repülőgép fedélzetén berendezett vendéglátó centrum (Elvis park). Virágzásuknak az M1-es autópálya 1996. évi átadásának következményeként az átmenőforgalom csökkenése vetett véget.
A 21. században lakosságszámában és infrastruktúrájában fejlődő község, általános iskolával, óvodával és bölcsődével, művelődési házzal, könyvtárral, egészségházzal, postával, takarékszövetkezettel, több vendéglátó és szállásadó hellyel. A határban folyó szántóművelés és a melegházi virágkertészet mellett az ipari tevékenység helyi zászlóshajói a gépgyár, a húsüzem és a kavicsbánya.