Alexandriai Hüpatia
egyiptomi hellén filozófusnő / From Wikipedia, the free encyclopedia
Alexandriai Hüpatia (latinul: Hypatia, görögül: Υπατία [Hypatía]) (Alexandria, 355[1] – Alexandria, 415. március) egyiptomi hellenisztikus filozófus, matematikus és csillagász, az ókori világ egyik kimagasló egyénisége, a történelem egyik első ismert női polihisztora, a matematikus Alexandriai Theón leánya. A keresztény eretnek- és pogányüldözések első jelentős áldozata: pogánysága és újplatonista tanai miatt Szent Kürillosz alexandriai püspök boszorkánnyá nyilvánította, a keresztény csőcselék pedig brutálisan megölte, majd műveit elégette, így egy levelén kívül semmi sem maradt az utókorra.
Alexandriai Hüpatia | |
Jules Maurice Gaspard fantáziarajza Hüpatiáról (1908) | |
Született | 355[1] Alexandria, Egyiptom provincia, Római Birodalom |
Elhunyt | 415 márciusa (60 évesen) Alexandria, Egyiptom provincia, Keletrómai Birodalom |
Állampolgársága | bizánci |
Szülei | Theón |
Foglalkozása |
|
Halál oka | élve megnyúzás |
Filozófusi pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
egyiptomi és hellenisztikus filozófia – ókori filozófia – | |
Iskola/Irányzat | újplatonizmus |
Érdeklődés | matematika, csillagászat, filozófia |
Akik hatottak rá | Arisztotelész, Platón, Pergai Apollóniosz, Diophantosz, Szamoszi Arisztarkhosz, Plótinosz, Klaudiosz Ptolemaiosz, Alexandriai Theón |
Fontosabb nézetei | heliocentrikus világkép |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandriai Hüpatia témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életéről kevés megbízható adat maradt fenn. Születési évének régebben 370-et vélték, de az újabb kutatások szerint mintegy 15 évvel korábban születhetett. Szókratész Szkholasztikosz antik keresztény 5. századi egyháztörténész írt róla Egyháztörténelem című művében, erre a könyvre vezethető vissza az összes későbbi életrajzi adat, valamint Szókratész tanítványának, kürenei Szünesziosz püspök írásaira és 154. levelére támaszkodtak Hüpatia későbbi életrajzírói is. A 7. századi Nikiui János(wd) kopt püspök Világkrónika című művében emlékezett meg a tudósnőről. A 10. századi bizánci Szuda-lexikon regényes feldolgozásban ír róla egy fejezetet, de ez a feldolgozás is régebbi forrásokból táplálkozik.
Hüpatia volt az utolsó nagy pogány polihisztor. Művei valóban nem maradtak fenn, de kortársaira rendkívül nagy hatással bírt. Tanítványaitól tudjuk, hogy ő volt az egyik első tudós, aki érdemben foglalkozott a heliocentrikus világkép elméletével, és nagy figyelmet szentelt a pályagörbéknek, köztük az ellipszisnek, ami leírja a bolygók Nap körüli mozgását. Mindezek mellett neki tulajdonítják az asztrolábium és a hidrométer feltalálását is.
Alakja a felvilágosodás korában rendkívül népszerű volt, hiszen az ókori műveltség és tudomány egyik megtestesítőjének tartották, élettörténetén keresztül értelmezték az egész ókor bukását, a tudományosság eltűnését, melynek helyét a barbarizmus, a „sötét középkor” vette át.