Báthory Zsigmond
(1572-1613) erdélyi fejedelem, vajda / From Wikipedia, the free encyclopedia
Somlyai herceg Báthory Zsigmond (németül: Sigismund Báthory, Várad, Erdélyi Fejedelemség, 1572. március 20. – Libochovice, Cseh Királyság, 1613. március 27.), a Báthory-családból való erdélyi fejedelem több alkalommal 1586 és 1602 között, valamint a sziléziai Racibórz és Opole hercege 1598-ban. Báthory Kristóf vajda és Bocskai Erzsébet egyetlen felnőttkort megért fia. Zsigmond még gyermek volt, amikor apja kérésére az erdélyi országgyűlés 1581-ben vajdává nevezte ki nagybátyja, Báthory István fejedelem (1571-től lengyel király) mellett. Nagykorúvá válásáig a fejedelmi tanács, majd 1585-től Ghiczy János kapitány kormányzott a nevében. Nagybátyja 1586-os halálát követően vette át a fejedelmi címet.
Báthory Zsigmond | |
Erdély fejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1601. április 3. – 1602. június 29. | |
Elődje | Báthory András |
Utódja | Giorgio Basta (császári helytartó) |
Uralkodási ideje | |
1598. augusztus 22. – 1599. március 21. | |
Elődje | II. Rudolf |
Utódja | Báthory András |
Uralkodási ideje | |
1586. december 12. – 1598. március 23. | |
Elődje | Báthory István |
Utódja | II. Rudolf |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Báthory |
Született | 1572. március 20. Várad |
Elhunyt | 1613. március 27. (41 évesen) Libochovice |
Nyughelye | Szent Vitus-székesegyház |
Édesapja | Báthory Kristóf |
Édesanyja | Bocskai Erzsébet |
Házastársa | Ausztriai Mária Krisztierna |
Vallás | római katolikus |
Báthory Zsigmond aláírása | |
Báthory Zsigmond címere | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthory Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Országgyűlés 1588-ban nyilvánította nagykorúnak, de csak azt követően, hogy beleegyezett a jezsuiták kiutasításába az országból. V. Szixtusz pápa kiátkozással sújtotta, ám tilalmát 1590-ben végül feloldotta, a jezsuiták pedig visszatérhettek Erdélybe. A katolikus vallás erős támogatójaként hamar népszerűtlenné vált a protestánsok körében. Csatlakozott a Szent Ligához az Oszmán Birodalommal szemben, ám mivel tervéről nem tudta meggyőzni az Országgyűlést, így 1594 júliusában átadta a kormányzást unokaöccsének, Báthory Boldizsárnak. Azonban Bocskai István kapitány szervezésében hamar visszatért a fejedelmi trónra, az ellenzéki főurakat és unokaöccsét pedig elfogatta, majd meggyilkoltatta. További törökellenes lépésnek számított, hogy feleségül vette Mária Krisztierna osztrák főhercegnőt, II. Rudolf német-római császár unokahúgát. Házassága, feltehetően homoszexualitása miatt, sosem került elhálásra.
Vitéz Mihály havasalföldi fejedelemmel és Ștefan Răzvan moldvai fejedelemmel szövetkezve legyőzte a törököket Gyurgyevónál. A diadalt azonban sorozatos török győzelmek követték, ezért Zsigmond 1598-ban lemondott II. Rudolf császár javára, kárpótlásul pedig megkapta Racibórz és Opole hercegségeit. Bocskai rávette, hogy még az év végén térjen vissza, ám mivel nem tudott megállapodni a törökkel, ezért 1599-ben lemondott unokatestévre, Báthory András bíboros javára. Lengyelországban telepedett le, ám az Erdélyt fosztogató zsoldosok és oszmán martalócok hírére egy lengyel sereggel visszatért, ám mivel pozícióját nem tudta megerősíteni, 1602-ben végleg lemondott az erdélyi trónról a császár javára. Csehországban telepedett le, ahol egy császár elleni összeesküvéssel is megvádolták és tizennégy hónapra a prágai börtönbe zárták. Végül Libochovice városában hunyt el 1613. március 27-én, negyvenegy éves korában.