Bódva
folyó Európában / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bódva (szlovákul Bodva) folyó Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, a Kassa-környéki járás területén egy nagy kanyart ír le, majd Hidvégardónál (a 2614-es út hídjánál) lépi át a magyar határt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba. Hossza: 113 km (más adatok szerint 110,7 km), melyből a magyar szakasz 64,6 km. A meder átlagos esése: 83,8 cm/km, azaz a magyarországi folyók közül a legmeredekebb. Szélessége: 8-14 méter. A víz átlagos sebessége: 2–4 km/h, mélysége: 0,5–1 méter. Árvízi vízhozama: 80,0 m³/s. Közepes vízhozama a torkolatnál 6,92-9 m3/s.
Bódva | |
A Bódva Jászónál | |
Közigazgatás | |
Országok |
![]() ![]() |
Szlovákiai kerületek | Kassai kerület |
Magyarországi vármegyék | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 110,7 km |
Forrásszint | 1 185 m |
Vízhozam | 9,0 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 1 730 km² |
Forrás | Gömör–Szepesi-érchegység, Szlovákia |
Torkolat | Sajó (Boldvánál) → Tisza → Duna → Fekete-tenger |
é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 20° 46′ 29″48.208333333333, 20.774722222222 | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bódva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vízgyűjtő területe 1727,3 (más adatok szerint 1730) km², legfontosabb mellékfolyói az Ida (51,8 km; 381,6 km2; 1,82 m3/s), a Jósva (16,4 km; 136,8 km2; 0,831-1,2 m3/s) és a Rakaca (36,3 km; 236,2 km2; 0,55-0,691 m3/s). Vize az év csapadékosabb hónapjaiban evezésre alkalmas, számos vízitúrát szerveznek rajta. A folyó hazai szakaszán bizonyítottan mintegy 35 halfaj él, az uralkodó halfaj a rózsás márna, fejes domolykó, valamint keszegfélék és az utóbbi évek telepítéseiből még a pisztráng is megtalálható benne . Az alsó szakaszon gyakori még a csuka is.
A Bódva a régi időkben hadi út, békeidőben kereskedelmi útvonal volt. Vizében magas a karbonáttartalom, köszönhetően a mészkőhegységeknek, amelyek mellett elfolyik. Ezen a területen számos barlangot is kialakított az elmúlt évezredekben. A bódvarákói Rákóczi-barlangban is találtak összefüggést a folyó vízszintje és a barlangban található tó vízszintmozgása között.
Az Aggteleki Nemzeti Park két részét is a Bódva sűrűn lakott völgye választja el egymástól.
Oops something went wrong: