Belatinc
város és község Szlovéniában From Wikipedia, the free encyclopedia
Belatinc (szlovénül Beltinci, vendül Böltinci, régebben Belotinci, németül Fellsdorf) település és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban.
| Belatinc (Beltinci) | |
 | |
| A Szent László-templom Belatincon | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Belatinc |
| Rang | községközpont |
| Alapítás éve | 1379 |
| Polgármester | Milan Kerman |
| Irányítószám | 9231 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2430 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 137 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 178 m |
| Terület | 62,2 (12,19) km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 16° 13′ 58″ | |
 | |
| Belatinc község elhelyezkedése | |
| Belatinc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belatinc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Egy helyi legenda szerint egy csikós fehér lova után kapta a nevét a község. Nevében ott van a fehér melléknév amely szlovén és vend nyelven is beli, bejli.
Muraszombattól 8 km-re délkeletre a 3-as számú Muraszombat-Lendva főútvonal mentén, az A5-ös autópálya mellett, a Mura völgyében fekszik. Halmazos jellegű település.
Első írásos említése 1379-ből való "Belethfalwa" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt, s Zala vármegye területén egykor volt Csernecz megyében feküdt. 1389-ben "Belothafalwa", 1428-ban "Poss. Berethfolua", 1481-ben "Belothyncz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]
Első birtokosai a Csákyak, majd a Gyika nemzetség volt. Később az alsólendvai Bánffy család, eztán a Zichyek birtokába került, akiknek kastélya ma is megtalálható. 1689-ben Némethy Péter tiszttartó írt jelentéseket az esztergomi érsekségnek, melyben a német katonaság beszállásolására is panaszkodik.[3]
Belatinc mezővárosi rangban állt a múlt századokban és híres volt marhakereskedelméről. Uradalmi központként fontos gazdasági csomópontja volt a stájerországi és horvátországi kereskedelmi utaknak.
Vályi András szerint " BELLATINCZ. Népes Mező Város Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, ’s többnyire tótok, az Uraságnak kastéllyával díszeskedik; határbéli földgyei termékenyek, és a’ természetnek sok javaival bővelkednek, első Osztálybéli."[4]
Fényes Elek szerint " Belatincz, vindustót m. város, Zala vármegyében, egy róna, termékeny, de áradásoknak kitett vidéken, 624 kath., 5 óhitű, 8 evang., 30 zsidó lak. – Van itt egy nagy várkastély, kath. paroch templom, roppant magház. Feje egy uradalomnak, mellyhez 21 helység tartozik, s melly a megyében a legtermékenyebb vidéket foglalja el, s csupa vindustótok lakják. Birtokosa volt azelőtt a gr. Csáky, most pedig a Gyika nemes nemzetség, kinek mind a gazdálkodás jobb lábra való állitásáért, mind a jobbágytelkek rendbeszedéséért, mind pedig magának a városnak szépitéséért sokat köszönhet ezen különben elhagyatott vidék. U. p. A. Lendva."[5]
Trianon előtt Magyarországhoz, Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1918-ban a belatinci pogrom során antiszemita zavargások voltak. 1919-ben a Vendvidéki Köztársaság nyilvánította részének, de csak hat napig volt a birtokában. 1920-ban viszont a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg a trianoni békeszerződés értelmében. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része.
Az 1910. évi népszámlálás a mezőváros 1487 lakója között magyar lakosságot is kimutatott.
Lakóinak száma 2414 fő, akik között horvátok, albánok és szerbek is vannak.
- A Bánffy-Zichy-várkastély mai formájában barokk épület. Elődjét még a 13. században építették, a 17. században barokk stílusban építették át. Érdekessége, hogy földalatti részei egy alagúttal összeköttetésben vannak a templommal. A kastélyt terjedelmes 14 hektáros szép park övezi különleges fafajokkal és számos egzotikus növénnyel. Az eredeti 1600, köztük mintegy 800 egzotikus fából sok ma is megtalálható a parkban.
- A Szent László király tiszteletére szentelt plébániatemplom 1742-ben épült barokk stílusban. 1890 és 1894 között neobarokk stílusban építették át, ekkor kapta meglehetősen szokatlan külső formáját. Kápolnájában, melyet gróf Zichy Ágoston építtetett a Zichy család tagjai nyugszanak és egy 15. századi reneszánsz Madonna-kép is látható.
- A Rous család kápolnája 1907-ben épült neoromán stílusban, nevét építtetőjéről kapta.
- A magtárat 1754-ben építették.
- Dravecz József (1697–1779) katolikus pap, kanonok, esperes
- Pauli István költő
- Bassa Iván író
- Kollár Péter író
- Pusztai József író
- Vilko Novak történész, nyelvész, néprajztudós
- Vlado Kreslin énekes
- Dani Kavaš énekes, költő, gitáros és festő
- Tomi Ternar teniszező
- Kregár Mihály (1734-1803) Pest polgármestere
- Murkovics János író, itt volt tanár
- Kühár István, a Szlovenszka krajina-tervezet egyik kidolgozója
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
