olasz város From Wikipedia, the free encyclopedia
Belluno kisváros Észak-Olaszország Veneto régiójában. A közel 36 000 lakosú település Belluno megye székhelye és egyúttal a Keleti Dolomitok történelmi régió legfontosabb városa. Számos jelentős XV-XVI. századi műemlékkel, valamint az északról a Dolomitok, délről pedig a velencei síkság által meghatározott panorámával büszkélkedhet.[2]
Belluno | |||
Belluno látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Veneto | ||
Megye | Belluno (BL) | ||
Védőszent | Tours-i Szent Márton | ||
Irányítószám | 32100; 32024 | ||
Körzethívószám | 0437 | ||
Forgalmi rendszám | BL | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 35 529 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 241,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 383 m | ||
Terület | 147,18 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 08′ 27″, k. h. 12° 12′ 56″ | |||
Elhelyezkedése Belluno térképén | |||
Belluno weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Belluno témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Velencétől északra, mintegy 100 km-re található, a Keleti-Alpok Dolomitok nevű vonulatának déli oldalán, az Ardo nevű hegyi patak és a Piave folyó találkozásánál, a Parco Nazionale delle Dolomiti Bellunesi területétől délre, nagyjából félúton Cortina d’Ampezzo és Treviso között.
Az ősi város fölött emelkedő Dolomitok szikla sarkantyúja, Serva és Talvena. Tovább délre a Nevegal, és a Castionese területen, jól ismert a síközpont. Belluno éves középhőmérséklete 9 °C, az átlagos éves csapadékmennyiség 1370 mm.
A város neve a kelta Belo-Dunum szóból származik, ami „pompás domb”-ot jelent.
Belluno első lakosai a venétek voltak, erős kelta kisebbséggel kiegészülve, azonban a rómaiaknak északra, az Alpok felé való vándorlása folytán a kelta lakosság vagy kivándorolt, vagy felszívódott. A megmaradt lakosság kétszer is szövetséget kötött Rómával: egyszer a gallok ellen, egyszer a második pun háborúban Hannibál ellen.
Bellunot i. e. 220-200 körül alapították római befolyás alatt jó stratégiai helyzete és gazdag vas- és rézlelőhelyei miatt. Kezdetben Róma katonai és kereskedelmi hatása érvényesült. A várost Julius Cézár idején egy papria nevű római törzs lakta, annak a 35 törzsnek egyike, akik római állampolgársággal rendelkeztek. Valamikor Julius Caesar halála után, Augustus felemelkedésekor Bellunum római municipiummá vált. A várost quattorviri JURI dicendo által quattorviri aedilicia potestate, valamint a Vének Tanácsa irányította. Augustus alatt részévé vált Regio X Venetia és Histria is.
A Nyugatrómai Birodalom bukása után a város a lombardok (6. század), valamint a Karolingok (8. század) uralma alatt állt; a British Museum-ban látható híres Bellunói kincs innen, és ebből az időszakból származik.
A 9. században grófi és püspöki birtok volt, később pedig a Visconti, Da Carrara, Scaligeri és Ezzelino család birtokában volt, majd 1404 körül a Velencei Köztársaság része lett. A város ettől kezdve fontos központja lett a fűrészáru szállításnak a Piave folyón. Velencéhez tartozott egészen 1797-ig, majd a köztársaság bukása után Belluno az osztrákok birtokában volt, 1866-ban aztán az Olasz Királysághoz csatolták.
1873. június 29-én súlyos földrengés pusztított a városban.[3]
A várost 1999-ben az év alpesi városának választották[forrás?], és az elmúlt tíz év során[mikor?] többször is első lett a legjobb ökoszisztémájú olasz székhelyek közt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.