Berger János (hittudós)

Berger János (Budapest, 1841. november 23. – Budapest, 1909. július 4.) hittudós, esztergom-főegyházmegyei áldozópap és egyetemi rendes tanár, 1880–1881-ben a Budapesti Tudományegyetem rektora, egyházi író, a vaskoronarend lovagja.

Nem tévesztendő össze a következővel: Berger János (pap).

Berger János
Magyarország – 19. század –
Élete
Született	1841. november 23. Pest
Elhunyt	1909. július 4. (67 évesen) Budapest
Pályafutása
Iskola/Irányzat	katolikus teológia
Fontosabb művei	Az amerikai rendszer történelmi, egyházjogi s egyházpolitikai megvilágításban

Élete

A hét gimnáziumi osztályt Pesten (1854–1861), a nyolcadikat mint növendék pap Nagyszombatban végezte; mire Bécsbe a Pázmán-intézetbe küldetett és a császári egyetemen (1862–1869) hittudományi tanulmányait befejezte. Misés pappá szenteltetett 1866. július 26-án és Udvardon káplánkodott. 1867-ben Esztergomba helyezték át, mint teológus tanár-helyettest; időközben a bécsi egyetemen hittudori oklevelet szerzett. 1874-től a budapesti egyetem teológiai karában az ószövetségi tudományok és értelmezéstan, a Szentírás magyarázat és a héber nyelv nyilvános rendes tanára lett. 1880–1881-ben az egyetem rektora volt; ekkor nyerte a III. osztályú vaskoronarendet. 1883-ban pedig a jog- és államtudományi karnál a kánonjogtudori szigorlatoknál primásérseki biztos és vizsgáló lett. 1892-ben pápai kamarássá nevezték ki.

Művei

Fiatalabb korában a szépirodalommal is foglalkozott és magyar sőt görög költeményeken kívül különféle ünnepélyes alkalmakra magyar és latin ódákat is irt; egy négyfelvonásos drámája pedig növendékpap korában a convictus rectora tiszteletére a nagyszombati városi színpadon előadatott. Esztergomban Majer István alapító és elnök alatt a Korkérdések s Ismeretterjesztő Népiratok kiadásával foglalkozott (1868–1869) és az ottani Irodalmi egyletnek titkára volt. Vegyes tárgyú cikkei a Pesti Hirnökben, Magyar Sionban és a Religióban jelentek meg.

• Beszéd az 1876-77. évi tanszaknak a budapesti kir. magy. tudományegyetemnél szept. 10. történt ünnepélyes megnyitáskor. Budapest, 1876.
• Rectori székfoglaló beszéd, egyúttal értekezés a józan egy bölcsészetnek az ösztudomány jelen állása, igényei s szükségleteihez mért mielőbbi üdvös construálása iránti általános mozgalmak s előkészületekről, valamint az ezek körüli nehézségekről. Uo. 1880. (Acta Reg. Scient. Univ. Hung. I.)
• Az ösztudomány jelen állása az ebből folyó tanulságok és jövőben feladatteljes teendőink. Beszéd, melyet a budapesti kir. m. tud. egyetem ujjáalakításának CI. évében 1881. évi máj. 13. tartott. Uo. 1881. (Acta Reg. Scient. Univers. Hung. II.)
• Beszéd, melylyel rectori székéről lelépett, egyszersmind a tudományegyetem története az 1880-81. tanévben. Uo. 1881. (Acta Reg. Scient. Univ. Hung. 1.)

Autographált előadásai, számszerint tiz, tanítványai körében ismertek.

Kéziratban maradt:

• Tractatus de virtutibus cardinalibus, in spectatis et in relatione ad virtutes theologicas (25 ív)
• Az amerikai rendszer történelmi, egyházjogi s egyházpolitikai megvilágításban (20 ív)

Források

• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.
• Bokor József (szerk.). Berger, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 20.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.