Buda ostroma 1541 . május 4. és augusztus 21. között tartott. A Wilhelm von Roggendorf vezette rendkívül nagyszámú osztrák , német , cseh és magyar alakulatokból összetevődő hadsereg három hónapig próbálta elfoglalni a megerősített Budát és várát , ahol Szapolyai János özvegye, Izabella királyné az alig egyesztendős fiával, János Zsigmonddal tartózkodott. A vár védelmét Fráter György későbbi bíboros , Szapolyai kincstartója, tanácsosa és a csecsemő király gyámja, valamint enyedi Török Bálint dunántúli főkapitány vezették. A védők addig kitartottak, amíg az I. Szulejmán vezette török felmentősereg meg nem érkezett és meg nem semmisítette Von Roggendorf seregét. De a győzelemnek hatalmas ára lett, mert a szultán döntött Buda végleges megszállásáról , ahol is megszervezte az új tartományát, a Budai vilajetet , s Buda 1686 -ig nem is szabadult fel a török iga alól.
Gyors adatok
Buda ostroma (1541) Habsburg–török háború (1540–47) Buda ostroma Erhard Schön metszeténDátum 1541 . május 4. – augusztus 21. Helyszín Buda , Pest , Óbuda , Csepel-sziget , Kelenföld Eredmény Döntő oszmán-török győzelem Harcoló felek Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. Parancsnokok Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. Haderők Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. 12 000 osztrák és cseh gyalogos 6800 német lovas 8000 magyar lovas 3000 fős pesti őrség (csehek, osztrákok, magyarok) 2000 olasz és dalmát naszádos 40 ágyú 2200-2400 várvédő 50 000 török és tatár
Veszteségek Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. 16 000 halott, a teljes tábori felszerelés és tüzérség A várvédők jelentős része elesett, a törökök veszteségei nem ismertek
Bezárás
Buda ostroma (1541)