növénynemzetség From Wikipedia, the free encyclopedia
A Citrus a rutafélék családjába tartozó növénynemzetség. Az alapfajok száma nehezen meghatározható. Eredetileg Délkelet-Ázsia trópusi-szubtrópusi éghajlatáról származnak. Napjainkban az egész világ meleg égövi tájain termesztik a nagy számú nemesített fajtát, többszörös hibrideket. Gazdaságilag jelentős gyümölcstermő növények.
Gyors adatok Rendszertani besorolás, Hivatkozások ...
A Citrust egyes források magyarul citrom néven említik, de ebben az értelemben ritkán használatos.
A különböző fajok 5–25 m magasságúra növő örökzöld tövises cserjék vagy fák. A levelek ép szélűek, átellenes állásúak, a levélnyél szárnyas. Ezek a szárnyak (fillodiumok) a levél részei, de a nagy mennyiségű párologtatás kivédésére visszafejlődtek.
A virágok 4-5 tagúak, magánosak vagy bugában nyílnak, sugaras szimmetriájúak, a párta szabad állású, a csésze nem feltűnő. A porzók falkákba nőttek össze, az ivarlevelek között diszkusz helyezkedik el.
Termés
A különleges bogyótermés neve citrustermés vagy narancstermés (hesperidium) zöld, citrom- vagy narancssárga színű éréskor. A külső héj (exokarpium) vékony, bőrszerű, ezt követi a mezokarpium, mely két részből áll. Egy külső sárga rétegből (flavedo), mely a lizigén illóolajtartókat tartalmazza, és egy belső, szivacsos, fehér rétegből (albedo). A gyümölcshús a hártyás választófalakból (ez az endokarpium) és a rajtuk fejlődő, nedvvel telt szőrökből áll, amik között a fehér magvak helyezkednek el. (A termesztett fajták sok esetben magtalanok.)[1][2]
A termés beltartalmát tekintve 8-9% cukrot, 1% citromsavat és általában 40mg/100g C-vitamint tartalmaz.[2]
A mezokarpiumban (flavedo részében) található illóolaj, flavonok (neoheszperidozidok), triterpén keserűanyagok (limonin).
A levelekből kimutattak szinefrint, ami az efedrinhez hasonló protoalkaloid.[2]
A legnagyobb termelők Brazília, Kína és az USA. A termesztéstechnológia különbözősége miatt a hektárra vetített termésátlagok eltérők. 2007-ben az össztermés több mint 80 millió tonna volt.[7]
FAOSTAT, Daten von 2007 Archiválva2012. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Lásd a német wikin a részletes táblázatot.
↑BJ:Bognár János:Hesperidium.Plantarium, 2013. május 13.(Hozzáférés: 2015. február 1.)
↑Fb:Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 179–182. o. ISBN9634462049
Bognár János:Platikladium.Plantarium, 2012. március 30.(Hozzáférés: 2015. február 1.)
↑Priszter:Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 338., 378. o. ISBN9639121223 1998. [1999]
↑VE: Vörös Éva. Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára, Doktori értekezések 1. sz., 181. o.(2006). ISBN 963 472 125 9