A Cognaci Liga háborúja
1526–1530 közötti, 8. itáliai háború From Wikipedia, the free encyclopedia
A Cognaci Liga háborúja Itália nyolc háborújából a hetedik volt. 1526–30 között főként V. Károly német-római császár és I. Ferenc francia király között zajlott.
| A Cognaci Liga háborúja | |||
 | |||
| V. Károly német-római császár Peter Paul Rubens festményén | |||
| Konfliktus | itáliai háborúk | ||
| Időpont | 1526–1530 | ||
| Helyszín | Itália | ||
| Eredmény | V Károly győz | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Térkép | |||
 A Cognaci Liga háborúja
Pozíció Olaszország térképén
| |||
 é. sz. 42° 30′, k. h. 12° 30′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz A Cognaci Liga háborúja témájú médiaállományokat. | |||
Háttér
A francia uralkodók és a Habsburgok közötti, 1526-ig tartó konfliktus első szakasza az utóbbiak számára kedvezően zárult. Valójában V. Károly, miután 1525-ben a paviai csatában legyőzte, és fogságba ejtette I. Ferencet, meghódította Lombardiát. A francia király saját szabadon bocsátása érdekében kénytelen volt aláírni a nagyon szigorú, 1526-os madridi békeszerződést, amely magában foglalta az itáliai és burgundiai francia tulajdonról való lemondást, és gyermekeit túszul adta, amíg nem teljesíti a szerződés feltételeit (1526. január).
Az áprilisban kiszabadult Ferenc célja az volt, hogy visszakapja gyermekeit és a Burgundi Hercegséget.
A Cognaci Liga
Az itáliai államok, félve a franciák vereségét követő túlzott Habsburg-hegemóniától, I. Ferenchez fordultak, aki madridi fogsága után szabadságát visszanyerve, semmisnek nyilvánította az V. Károllyal kötött békét. 1526-ban VII. Kelemen pápa V. Károly hatalmának nagymértékű felemelkedésétől is tartva a Medici-család nevében támogatta a Cognaci Ligát, I. Ferenccel, a Velencei és a Firenzei Köztársasággal, meg más kisebb olasz államokkal együtt. A pápa jelenléte miatt az egyezmények között Második Szent Ligának is nevezték (az első a Cambrai-i liga, egyszerűbben Habsburg-ellenes Liga volt).
A megegyezésben 1526. május 22-én állapodtak meg, és a következő évben az VIII. Henrik angol király semlegességét garantálva teljesítette ki.
Ez a koalíció a velencei dózse és a pápa érdekeit szolgálta, akik gyakran sürgették a francia királyt, hogy küldjön katonai erősítést.
Ezt a ligát a tizenhatodik századi itáliai háborúk kontextusába illesztették be, amelyek 1494-ben kezdődtek és 1559-ben a Cateau-cambrésis-i békekötéssel értek véget, s amely az 1713-ig tartó spanyol uralom kezdetét jelentette Itáliában.
A háború
Mielőtt azonban a háború kitört volna, egy tragikus epizód játszódott le, amely egész Európát megrázta. 1527 májusában a fizetés nélkül, majd Georg von Frundsberg parancsnok nélkül távozott császári katonák, többségében evangélikus német zsoldos lándzsásoknak, a Landsknechteknek sikerült elkerülniük a Liga csapatait Észak-Itáliában, és elhatározták, hogy megtámadják Rómát.
Körülbelül tizenkétezer Landsknchtnek sikerült behatolnia Közép-Itáliába, s megtámadni a Szent Várost, áthatolni a falakon, így 1527-ben megtörtént Róma szörnyű kirablása, melynek során maga a pápa is kénytelen volt az Angyalvárban menedéket keresni, és végül békét kötni V. Károllyal. Ilyen vereséggel szemben a pápa legalább megszerezte a császártól Firenzét (ahol időközben 1527–1530-ban megalakult a Medici-ellenes köztársaság) a Medici-család számára.
Ezzel egy időben a francia hadsereg támadást indított Odet de Foix-Lautrec tábornok, Lautrec grófjának vezetésével. Lautrec 1527 augusztusában elfoglalta Genovát, majd Alessandriát, és október 4-én kifosztotta Paviát. Ezután Bologna felé vette az irányt, ahonnan 1528. január 10-én távozott, hogy Rómát megkerülve belépjen a Nápolyi Királyságba. 1528 nyarán ostrom alá vette Nápolyt, de ott halt meg egy pestisjárvány következtében, amelyet ő maga okozott.[1]
Ezen a ponton azonban a ligabeliek közös pénzügyi nehézségei és a Magyarországon győztes (mohácsi csata), s immár a közép-európai Habsburg-birtokok megtámadásához közel álló törökök fenyegetése arra kényszerítette V. Károlyt, hogy aláírja a számára kevésbé hátrányos megállapodást, mint amilyen az előző volt.
A béke
Míg VII. Kelemen pápa már aláírta a barcelonai megállapodást V. Károllyal, Cambrai-ban, 1529. augusztus 5-én megállapodtak, hogy Franciaország, bár lemond itáliai követeléseiről, visszaszerezheti Burgundiát. A cambrai-i békeszerződést a két hölgy békéjének is nevezik, mivel azt nem közvetlenül a két uralkodó, hanem Savoyai Lujza, I. Ferenc anyja és Habsburg Margit, V. Károly nagynénje kötötte. Ebben a Habsburg Birodalom határozottan megerősíti uralmát Itália felett, amelynek sorsában V. Károly lesz az egyetlen és vitathatatlan döntőbíró.
Jegyzetek
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
