történelmi magyar vármegye (11. sz.–1923) From Wikipedia, the free encyclopedia
Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad, latinul: Comitatus Chanadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében. A vármegye területe nagyobbrészt jelenleg is Magyarországhoz, kisebbrészt Romániához tartozik. Központja Makó volt.
Csanád vármegye | |||
Az egykori Megyeháza Makón (ma Városháza) | |||
| |||
Fennállás | 1000-1949 | ||
Ország | Magyar Királyság | ||
Központ | Makó | ||
Főbb települések | Makó Csanádpalota | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Nemzetiségek | 73,74% magyarok 12,31% szlovákok 9,98% románok 2,84% szerbek 0,84% németek | ||
Vallás | katolikusok, reformátusok | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 1715 km² | ||
Térkép | |||
Csanád vármegye térképe | |||
Csanád vármegye domborzati térképe | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanád vármegye témájú médiaállományokat. |
Csanád vármegye egykori területének legnagyobb része síkság, keleten néhol dombok is találhatóak. Legfontosabb folyói: délen a Maros, északon a Száraz-ér (a Holt-Maros egyik ága). Csanád vármegye a Magyar Királyság egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe volt.
Északról Békés vármegye, keletről Arad vármegye, délről Torontál vármegye, nyugatról pedig Csongrád vármegye határolta.
Csanád vármegye nevét Csanád vezérről, Ajtony legyőzőjéről kapta. Területe a megalapítás korában a mainál sokkal nagyobb volt, magába foglalta Temes, Torontál, Arad, Krassó, Keve és a későbbi Csanád vármegyéket. A török hódoltság időszakától eltekintve megszakítás nélkül magyar fennhatóság alatt állt, 1918-ban a vármegye egésze román megszállás alá került, és bár a románok az egész vármegyére igényt formáltak, csak Nagylak és környéke került a trianoni békeszerződés következtében Romániához.
Az el nem csatolt rész 1923-ban egyesült Torontál vármegye és Arad vármegye Magyarországon maradt részeivel, így jött létre Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, melynek neve 1945-ben Csanádra egyszerűsödött, majd az 1950-es megyerendezéskor területét felosztották Békés megye és Csongrád megye között. Egy 2017-ben indoklás nélkül hozott országgyűlési határozat alapján 2020. június 4-én Csongrád megye felvette a Csongrád-Csanád megye nevet.[1]
A Romániához csatolt terület ma Arad megye részét képezi.
A magyarok a vármegye minden járásában többségben voltak, kivétel volt a Nagylaki járás, ahol a románok és a szlovákok alkottak többséget. A szerbek a Battonyai járásban éltek, míg a németek elszórtan.
A vármegye lakosságából 71 610 római katolikus, 25 234 kálvinista, 18 384 lutheránus, 4520 görögkatolikus, 16 567 ortodox és 3254 zsidó.
1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:
továbbá a megyéhez tartozott még Makó rendezett tanácsú város.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.