Várvölgy
magyarországi község Zala vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Várvölgy község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban, Keszthelytől országúton mintegy 15 kilométerre. A Balaton-felvidéki borvidék cserszegi körzetének része.[3]
| Várvölgy | |||
 | |||
| Az egykori Szentháromság-oszlop utólag ráépített kálváriakereszttel | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Keszthelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Barcza Balázs (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8316 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 937 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 42,01 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 17° 18′ 00″ | |||
 Várvölgy
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Várvölgy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várvölgy témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Várvölgy a Keszthelyi-fennsík keleti szélén, a Tátika-csoportban, a Tapolca és Keszthely összekötésében fontos szerepet játszó, Lesencetomaj–Zalaszántó között húzódó 7342-es út mentén fekszik. Keszthellyel a 7343-as út köti össze, és déli határában indul a Vállusra vezető 73 157-es út is. Utóbbi Vállus lakott területét elhagyva is folytatódik (ott már az előbbi számozás nélkül), egészen Balatongyörökig, de az a szakasz korlátozott forgalmú erdészeti út.
Autóbusszal Keszthely és Tapolca felől is jól megközelíthető.
Címere
Az álló, háromszögű pajzs kék mezejében alul zöld hármashalom díszlik. A középső halmon a falu védőszentjére utaló, liliomban végződő, szárain ezüst és fekete váltakozásával élre csiszolt, úgynevezett Domonkos-kereszt áll. A két szélső halmon egy-egy, álló indás, arany szőlőtő fogja közre a keresztet két-két levéllel és egy-egy szőlőfürttel. A szőlőindák végei a kereszt felett egymásba fonódnak. A címerpajzs alatt hármas tagolású, fecskefarokban végződő, íves aranyszalag lebeg, rajta feketével a nagybetűs VÁRVÖLGY felirat, valamint a település neve előtt és után egy-egy díszpont.
Története
A mai Várvölgy helyén fekvő Zsid települést először említő okirat az almádi monostor alapítólevele (kelt 1121-ben) – a szó állítólag szláv eredetű.[4] 1256-ban Civies de Syd, 1280 körül és 1358–1372 között ugyancsak Syd néven írták. 1358–1372-ben a Rezi vár tartozékai közé tartozott.
1444-ben itt adták ki oklevelüket a vármegye szolgabírái.
A 15. században a mai település helyén két falu: Alsózsid és Felsőzsid állt a gersei Pethők tulajdonában. A törökök komolyabb pusztítást nem végeztek a két településen, de a lakosok száma csökkent, a templom állapota romlott. A 18. században a Festeticsek a birtokukhoz csatolták a területet.
A népesebb Felsőzsidről 1940 óta vezetett kövezett út Tapolca felé. A mai település 1942-ben keletkezett Alsózsid és Felsőzsid egyesítéséből. A község neve ekkor Bakonyzsid volt, s 1943-ban[5] vette fel a Várvölgy nevet.
1948 óta közlekedik a településre autóbusz. Termelőszövetkezete 1959-ben alakult, ám a mezőgazdaság egyre inkább háttérbe szorult a település életében. Az 1960-as években a falu lakossága nagyban csökkent, és az ott maradók is máshol kerestek munkát. 1966-tól közös tanácsú község székhelye volt (Vállust innen igazgatták), majd 1990-től újból önálló település. Azóta a községben komoly falusi turizmus épült ki.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Kiss Ferenc (független)[6]
- 1994–1998: Dr. Kámán József (független)[7]
- 1998–2002: Nagy-Balázs Jánosné (FKgP)[8]
- 2002–2006: Nagy-Balázs Jánosné (független)[9]
- 2006–2010: Szánti József (független)[10]
- 2010–2014: Szánti József (független)[11]
- 2014–2019: Barcza Balázs (független)[12]
- 2019–2024: Barcza Balázs (független)[13]
- 2024– : Barcza Balázs (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1041 | 1049 | 1043 | 1009 | 961 | 936 | 937 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,7%, cigány 1,53%, német 1,53%. A lakosok 70,4%-a római katolikusnak, 1,73% reformátusnak, 5,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (21,5% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei
- Alsózsidi templom (gótikus)
A falu műemlék templomát a 14. század elején Károly Róbert király uralkodása idején építették gótikus stílusban, a jelenlegi romantikus formáját 1899-ben kapta. Tornyában van az ország legrégibb harangja, melyet 1524-ben öntöttek.
- Felsőzsidi temetőkápolna: barokk stílusban épült a 18. században.
Híres emberek
- Itt született Szivler József magyar színész, rendező, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja
Egyéb
- A falu védőszentje szent Domonkos; neki szentelték az alsózsidi templomot és róla nevezték el az út kanyarulatában álló vendéglőt is. Ennek nyugati homlokzatán Orr Lajos helybéli szobrászművész a leendő szent anyjának álmában látott attribútumokat örökítette meg; az épület falait a szent életére utaló vakolatdíszek ékítik.
- A településről származott a nemes sidi Sidy család, amelynek a legjelentősebb tagja sidi Sidy Mihály (†1711), az egervári várkastély vicekapitánya, zalai főszolgabíró, zalamegyei külön kiküldött követ a szécsényi országgyűlésen.
Testvérváros
Képek
A Szent Domonkos vendéglő nyugati homlokzata
Kurdi János keresztje a főutcán. Talapzatán a felirat: „Kurdi János hagyatékából emeltette neje Ungvári Katalin 1874”
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
