Felsőváros (Szeged)
Szeged megyei jogú város városrésze / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Felsőváros Szeged egyik történelmi városrésze, amely hozzávetőlegesen a Kiskörút és a Nagykörút között, Szeged belvárosától északkeletre helyezkedik el. A Nagykörúttól északkeleti irányban, de azon kívül eső részét az 1970-es években lebontották, és a helyén lakótelepeket építettek.
Felsőváros | |
A felsővárosi templom | |
Közigazgatás | |
Település | Szeged |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 15′ 44″, k. h. 20° 09′ 47″46.262166666667, 20.162944444444 |
A Felsőváros Szeged három középkori, - a környezetéhez képest magasabban elhelyezkedő településmagjának az egyike. A középkort derekától kezdve egészen a 20. századig a szegedi kézművesség, céhesség, vízi élet, és a tiszai közlekedés központja volt. Erre Felsőváros utcanevei is utalnak (például Hajós utca, Sóhordó utca, Bárka utca, Maros utca).
Sókamarája (a Maroson szállított erdélyi só révén) már a kezdetektől komoly forgalmat bonyolított le. Tabán nevű részében a török tímárság élt, - és a híres lapos sarkú, hímzett virágmintákkal díszített szegedi papucsot készítő papucsosság is ebből a szakmából alakult ki.[1][2][3] Szeged-Felsővároson 1908-ban 5 mester és 10–12 segéd hozta létre az „Első szegedi cipő-, csizma- és papucsipari szövetkezet”-et. E papucs különlegessége nem csak a rikító, főként piros színe hanem a szimmetrikussága a hagyományos ,,egylábas" kaptafa alkalmazása miatt. Felsőváros másik része a hódoltság alatt a Fazékször, ahol a nevezetes szegedi bokályokat készítették.
Felsőváros temploma a Szent Miklós-templom. Közelében áll a minorita rendház 18. század közepén épült műemlék jellegű épülete. Fontosabb felsővárosi intézmények: az Ifjúsági Ház, a Pick Szeged Zrt. egyik épülete a Novotel Szálloda, a szegedi hajókikötő.
Felsőváros népi világát főként Dugonics András, Kálmány Lajos és Tömörkény István örökítette meg.