folyó Közép-Európában From Wikipedia, the free encyclopedia
Maros (románul: Mureș, németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében. A Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered és Szegednél a Tiszába torkollik. Hossza körülbelül 749 km, ebből a magyar szakasz 48 km. Folyása útvonalába esik Romániában többek között Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Déva és Arad, Magyarországon pedig Makó és Szeged városa.
Maros | |
Közigazgatás | |
Országok | Románia, Magyarország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 749 km |
Forrásszint | 1350 m |
Vízhozam | 155 (átlagos, Makónál) m³/s |
Vízgyűjtő terület | 27 049 km² |
Forrás | Fekete-rez (Gyergyói-havasok, Hargita megye, Erdély) |
é. sz. 46° 37′ 17″, k. h. 25° 42′ 57″ | |
Torkolat | Tisza (Csongrád-Csanád vármegye) |
é. sz. 46° 15′ 06″, k. h. 20° 11′ 39″ | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Maros témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Maros neve első ízben Hérodotosz művében tűnik fel. A történetírás atyja szerint a Marisz (Μάρις)[1] az Erdélyi-medencében honos agathürszök földjéről folyik, és az Isztroszhoz (Al-Duna) csatlakozik. Sztrabón Mariszosznak (Μάρισος)[2] nevezi a folyót. Iordanes és a Ravennai Névtelen Geográfus munkájában Marisia néven látjuk viszont. VII. Kónsztantinosz bizánci császár Morészész (Μορήσης)[3] névvel illeti. Kniezsa István szerint a folyó nevének eredete ismeretlen.[4]
A középkorban jelentős vízi szállítási útvonal volt, nagy mennyiségű só érkezett rajta Erdélyből Szegedre.
A Balánbánya fölött élő Tarkő nevű tündérnek volt két szép lánya, az egyiket Marosnak, a másikat Oltnak hívták. A két lány örökösen vitatkozott, ezzel is növelve édesanyjuk bánatát. Tarkő férje után epekedett, akit a tündérkirály a Fekete-tenger partjához űzött. A két lány egyszer felajánlotta édesanyjuknak, hogy megkeresik édesapjukat. A tündér folyóvá változtatta őket, s szigorúan meghagyta nekik, hogy mindig együtt haladjanak. A civakodó testvérek azonban megint nem tudtak megegyezni, és külön utakon indultak el. Maros szép csendesen átfolydogált a mezőkön, réteken, míg a Dunába nem ért. Olt átvágtatott a hegyeken, de mire a Vöröstoronyi-szoroshoz ért, igencsak elfáradt. A végkimerülés határán egyszer csak meghallotta testvére, Maros hangját. Boldogan ölelkeztek össze a Duna habjaival. Ahol a Duna beömlik a Fekete-tengerbe, meglátták édesapjukat, de mire megszólították volna, örökre elnyelték őket a tenger hullámai.
A Maros alsó szakaszán egy darabig (18 km) határfolyó Magyarország és Románia között. Itt úgynevezett „mozgó” az államhatár. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik évben felmérik a határfolyó medrét, majd a hajózóút középvonalában állapítják meg az államhatárt. Mozgó határvonalon nincs területkiegyenlítés a szomszédos országok között. Ezen a részen sok szigetet épít (például a Magyarcsanád szomszédságában lévő ún. „Senki szigete”), és még a medrét is kismértékben változtatja napjainkban. Egy román geodéta szerint az utóbbi tíz évben a Maros mederváltozása miatt Románia területe körülbelül 5000 négyzetméterrel növekedett Magyarország rovására. Természetesen az is elképzelhető a jövőben, hogy a folyó déli irányban változtatja meg medrét. A legutolsó geodéziai felmérés 2006. évben volt, az új államhatár megállapítása most folyik.
A folyó szennyezése jelentős, főként Romániában.
A vízjárása igen ingadozó, a Makói állami vízmércén eddig mért legalacsonyabb (-113 centiméter, 2012) és legmagasabb vízállás (625 centiméter, 1975) között csapong. Ez különösen akkor okoz gondot, ha áradása a Tiszáéval egybeesik. Vízhozama is jelentősen változó, például 1970-ben mutatott 30 m³/s és 2440 m³/s közötti értéket is. Torkolatától délre, a Tisza folyó vizében egy darabig látványosan keveredik a két folyó vize (mivel színük, az általuk szállított hordalék mennyisége eltér egymástól)
Vadregényes, többnyire természetes állapotban fennmaradt ártéri erdeinek értékes a növény- és állatvilága. A Maros magyar szakaszának ártéri erdői a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak, ugyanitt, a folyó román oldalának ártéri erdői is védettek (Maros-ártér Natúrpark). A magyar oldalon 28,5 km esik védelem alá.
A Marosban a magyarországi halfauna nagy része megtalálható. A halak közül védett, bennszülött fajok is vannak, mint például a homoki küllő, selymes durbincs, magyar bucó és a német bucó. A védett kőfúró csík, a menyhal és selymes durbincs még gyakori a Marosban. A folyó árterének jellegzetes állata a bánáti csiga.
A Maros partján nagy számban találhatóak fűz-nyár ligetek, bokorfüzesek, gabona- és kapás növények, valamint nádas és mocsári gyomnövények. Gyakran fordul elő a közönséges kakaslábfű, a törpepekákás, a hamvas szeder, a subás farkasfog, a farkasalma, a nagy csalán és a tarackbúza.
Jelentősebb mellékvizei (zárójelben a torkolattól mért távolság):[5]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.