madárfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A galápagosi pingvin (Spheniscus mendiculus) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.[1]
Galápagosi pingvin | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kifejlett példány | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Spheniscus mendiculus Sundevall, 1871 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Galápagosi pingvin témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Galápagosi pingvin témájú médiaállományokat és Galápagosi pingvin témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Amint neve is mutatja a galápagosi pingvin a Galápagos-szigetek tengerparti területein honos. Sok más madárral és egyéb állattal együtt ez a pingvin is a szigetek egyik endemikus élőlénye. A madarak többsége, azaz a 90%-uk a Fernandina-szigeten és az Isabela-sziget nyugati partjain él, de kisebb állományok más szigeteken (Santiago, Bartolomé, Észak-Santa Cruz és Floreana) is találhatók. 2004-ben 1500 példány élt a szigeteken, az itt lévő kutyák és patkányok azonban tizedelik a fajt.
Az Isabela-sziget legészakibb része túlnyúlik az Egyenlítő, ami az azt jelenti, hogy az itt élő pingvinfaj az egyetlen, amely az északi félgömbön is előfordul. A trópusi előfordulását két áramlatnak köszönheti: a Humboldt-áramlatnak, mely az Antarktisz felől érkezik és hideg, valamint oxigénben gazdag és a Cromwell-áramlatnak, mely a mélyből hozza fel a hideg vizet - hűtve azzal a szigetek közti óceánrészt.
Kisebb méretű, 48–53 centiméteres magasságot érhet el, testtömege 1500–2500 gramm közötti. A világ második legkisebb pingvinfaja. Fekete fején, a szeme mögött fehér sáv húzódik lefelé, a fülrészt és a pofát is elérve; a fej két oldalán levő fehér sávok a toroknál egyesülnek. Háti része feketés-szürke, míg hasi része piszkos fehéres. A begyén két sötét sáv látható, ezekből az alsónak végei lefelé kanyarodnak és a test egész hosszában végig húzódnak. A fiatal feje teljesen sötét, a begyén nincsenek sávok, oldalai és pofája szürke színűek. A tojó kisebb a hímnél, de színezetben azonosak.
A galápagosi pingvin sosem hagyja el a szigetcsoportot, legfeljebb néhány kilométeres távolságba kiúszik táplálékszerzés céljából. A forró nappalt a hideg vizű Cromwell-áramlatban tölti, éjszaka a szárazon pihen. Legfőbb tápláléka a rajokban úszó, kisméretű halak, mint például: a tengeripérfélék (Mugilidae) és a heringfélék (Clupeidae), de ezek mellett rákokat is fogyaszt.
Mivel kisméretű állat, a galápagosi pingvinre számos ragadozó leselkedik. A szárazföldön: rákok, a betűfogúformákhoz tartozó Nesoryzomys-fajok és Aegialomys galapagoensis, galápagosi fülesbagoly (Asio galapagoensis), galápagos-szigeteki gyöngybagoly (Tyto alba punctatissima) és galápagosi ölyv (Buteo galapagoensis), valamint a betelepített kutyák, macskák, patkányok és kígyók; míg a vízben a cápák és a galápagosi medvefóka (Arctocephalus galapagoensis) vadásznak rája.[2]
Ezek mellett a tűzhányók és az emberi tevékenységek is zavarják e fajt. Az ember hálóiba időnként belegabalyodik a pingvin is.[3]
A világon kevesebb, mint 1000 költőpár létezik ebből a pingvinfajból.[4] A fészkek többsége május és január között látható. A fészek a víztől 50 méteres távolságban található, általában egy barlangban vagy mélyedésben, hogy a napfénye ne érje. A felnőtt madarak életre szóló párt alkotnak. Az 1-2 tojáson, körülbelül 38-40 napig kotlik mindkét szülő. A két fiókából általában, csak az egyik marad meg; az El Niño jelenséggel rendelkező években mindkét fióka elpusztulhat, vagy a felnőttek nem is párzanak. Amíg az szülő néhány napig táplálékszerző úton van, addig a párja a fiókákra vigyáz. 30 napos korában a fióka tollakat növeszt; a többi pingvintől eltérően ezek a tollak nem a hidegtől, hanem a hőségtől védenek. A bermudai természettudós, Louis L. Mowbray volt az első, aki először szaporította fogságban ezt a pingvinfajt.[5]
A Spheniscus nembe összesen négy kis termetű pingvinfaj tartozik:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.