For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Henri Bergson.

Henri Bergson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Henri Bergson
Henri Bergson (Nobel).jpg
Született 1859. október 18.
Párizs, Franciaország
Elhunyt 1941. január 4. (81 évesen)
Párizs, Franciaország
Állampolgársága francia
Házastársa Louise Neuberger
SzüleiMichał Bergson
Foglalkozása
  • filozófus
  • professzor
  • szociológus
  • író
Tisztség a Francia Akadémia tagja (7. szék)
Iskolái
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje
  • Concours général
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • az oxfordi egyetem díszdoktora
  • a Cambridge-i Egyetem díszdoktora
  • Honorary Doctorate from the National Autonomous University of Mexico (1924)
  • irodalmi Nobel-díj (1927)[1][2]
Halál okaHörghurut
Sírhely Cemetery of Garches
Filozófusi pályafutása
Nyugati filozófia
19. század
Iskola/Irányzat Kontinentális filozófia
Érdeklődés metafizika, episztemológia, nyelvfilozófia, matematikafilozófia
Akikre hatott befolyásolta =Whitehead, Proust, Deleuze
Akik hatottak rá Kant, Kierkegaard, Schopenhauer, Frege, Simmel, Spencer
Fontosabb nézetei Homo faber (a szerszámkészítő ember)

Henri Bergson aláírása
Henri Bergson aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Bergson témájú médiaállományokat.

Henri Louis Bergson (ejtsd: anri lui bergszon, Párizs, 1859. október 18. – Párizs, 1941. január 4.) francia filozófus.

Életpályája

Fogarasi Béla műfordító így ír Henri Bergson: Bevezetés a metafizikába című művében a filozófusról:„Parisban, 1859. október 18-án született, mint mondják, ír családból.”[3] 1868–1881-ig a Condorcet Líceumban, majd a École normale supérieure-ön végezte tanulmányait. Az Annales de Mathématiques 1877-ben írt pályamunkáját egész terjedelmében közölte, mintegy matematikai ismereteit díjazva ezzel. Doktori értekezését 1889-ben írta Données immédiates de la conscience címen.

Az oklevél megszerzése után különböző középiskolákban tanított filozófiát. „1899-től az École normale supérieure, 1901-től a Collège de France nagyhírű, tanítványok seregét vonzó filozófiaprofesszora volt. Tudományos munkája mellett az 1910-es években több diplomáciai küldetést teljesített; 1901-től volt az Académie des Sciences morales et politiques, 1914-től a Francia Akadémia tagja, az 1928-as irodalmi Nobel-díj kitüntetettje.”[4]

Munkássága

Filozófiáját híres könyveiben fejtette ki: Idő és szabadság (1889), Teremtő fejlődés (1907). A nevetés esztétikai oldalát bontja ki A nevetés (1900) című tanulmánya, mely a dráma- és prózairodalomra egyaránt nagy hatással volt. Pozitív metafizikát akart alkotni, amelynek egyetlen forrása a tapasztalás és az okoskodás lenne. Az élet csak egy magasabb rendű képességgel, az intuícióval fogható fel. A művész feladata, hogy az embereket szembeállítsa a mélyebb valósággal, amit az intuíció segítségével megismert – fejti ki esztétikai gondolataiban. Bergson időelmélete, az objektív és a szubjektív idő (durée, ’tartam’) megkülönböztetése (Tartam és egyidejűség, 1922) nagy hatást gyakorolt az irodalomra (lásd például Babits költészetét). Filozófiájának – amellyel a pozitivizmust támadta – központi gondolata a tudat idejének (a tartamnak) és az értelem idejének (a térbe vetített időnek) kettőssége. Az értelem szerepét csak a cselekvésben és a tudományos kutatásban ismerte el. A szellem területén az intuíciót tekintette a megismerés eszközének.

Elismerései

1914-ben lett a Francia Akadémia tagja, 1927-ben pedig Nobel-díjjal tüntették ki.

Magyarul

  • Bevezetés a metafizikába; ford. Fogarasi Béla; Politzer, Bp., 1910 (Modern könyvtár)
  • A nevetés. Tanulmány a komikum jelentéséről és négy lélektani értekezés; ford., bev. Dienes Valéria; Révai, Bp., 1913 (Világkönyvtár)
  • Tartam és egyidejűség. Hozzászólás Einstein elméletéhez; ford. Dienes Valéria; Pantheon, Bp., 1923 (A Pantheon Ismerettára)
  • Idő és szabadság. Tanulmány eszméletünk közvetlen adataiból; ford., bev., jegyz. Dienes Valéria; Franklin, Bp., 1925 (Filozófiai írók tára Ú. S.)
  • Metafizikai értekezések; ford., jegyz. Dienes Valéria; Franklin, Bp., 1925 (Filozófiai írók tára Ú. S.)
  • Teremtő fejlődés; ford., bev. Dienes Valéria; Akadémia, Bp., 1930 (Az Akadémia filozófiai könyvtára)
  • A nevetés; ford., bev., jegyz. Szávai Nándor; Gondolat, Bp., 1968 (Gondolkodók)
  • Idő és szabadság. Tanulmány eszméletünk közvetlen adatairól; ford., bev., jegyz. Dienes Valéria; Universum, Szeged, 1990 (Universum reprint)
  • A nevetés; bev., jegyz. Szegő Katalin, ford. Szávai Nándor; Kriterion, Bukarest, 1992 (Téka)
  • Az erkölcs és a vallás két forrása; ford. Dienes Valéria, szöveggond., utószó Szabó Ferenc; Szt. István Társulat, Bp., 2002 (Szent István könyvek)
  • A gondolkodás és a mozgó. Esszék és előadások; ford. Dékány András; L'Harmattan–SZTE Filozófia Tanszék, Bp.–Szeged, 2012 (Rezonőr)

Jegyzetek

  1. https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/literature/laureates/1927/
  2. https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/
  3. Henri Bergson: Bevezetés a metafizikába, Henri Bergson (előszó az íróról) Műfordító:Fogarasi Béla, Budapest, Athenaeum, Modern Könyvtár 9., 1910-ben indult sorozat (hozzáférés:2012.05.02.)
  4. Henri Bergson Archiválva 2010. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben idézet az MTA honlapjáról (hozzáférés:2012.05.02.)

Magyar nyelvű szakirodalom

Források

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Henri Bergson témában.


{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Henri Bergson
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.