Alfred North Whitehead - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Alfred North Whitehead.

Alfred North Whitehead

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Alfred North Whitehead
Született 1861. február 15.
Ramsgate
Elhunyt 1947. december 30. (86 évesen)
Cambridge
Állampolgársága brit
Házastársa Evelyn Ada Maud Rice Willoughby-Wade
Gyermekei Thomas North Whitehead
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • a St Andrews Egyetem díszdoktora
  • Harvard egyetem díszdoktora
  • Fellow of the British Academy
  • Royal Society tagja (1903)[1]
  • James Scott Prize Lectureship (1922)[1]
  • Sylvester-érem (1925)[1]
  • Butler Medal (1930)[1]
  • Order of Merit (1945)[1]
Sírhely Trinity College Chapel[2]
Filozófusi pályafutása
Nyugati Filozófia
20. század
Érdeklődés Metafizika, Matematika
Akikre hatott Charles Hartshorne, Analitikus filozófia, Bertrand Russell
Akik hatottak rá Platón, Kant, Bergson
Fontosabb nézetei A tényleges entitás és örök objektumok megkülönböztetése
Fontosabb művei

Alfred North Whitehead aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred North Whitehead témájú médiaállományokat.

Alfred North Whitehead (Ramsgate, Kent, Anglia, 1861. február 15.Cambridge, Massachusetts, 1947. december 30.) angliai születésű amerikai matematikus, logikus, aki filozófussá lett, így a 20. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású gondolkodójává vált.

Élete

Apja Alfred North Whitehead anglikán lelkész, és anyja Maria Sarah Buckmaster negyedik, legkisebb gyermekeként látott napvilágot 1861. február 15-én Ramsgateben, Anglia Kent tartományában. Két fivére hét és kilenc évvel, míg nővére két évvel voltak idősebbek a ifjabb Alfred North Whiteheadnél.

Whitehead fiatal évet teljes mértékben a fizikának és a matematikának szentelte. Bertrand Russellel együtt megírta a Principia Mathematicat. Életének későbbi szakaszát metafizikai, természetfilozófiai, tudományfilozófiai, társadalomfilozófiai, vallásfilozófiai, oktatáselméleti stb. művek megírásának és a tanításnak szentelte. Fő műve a Folyamat és valóság (1929, m. 2001), a több évezredes európai filozófiai hagyomány nagy szintézise.

Gondolkodása önálló filozófiai iskola folyamat-filozófia (process thought) kialakulását eredményezte, amelynek szerte a világon számos kutatója, alkalmazója és továbbfejlesztő értelmezője van.

Filozófiája

Főművében (Folyamat és realitás, 1929) a világ spekulatív magyarázatára tett kísérletet. A kozmológia e kísérletében korrigálni igyekszik a nyugati gondolkodás némely félreértéseit. A szellem és az anyag széttagolását éppúgy bírálta, mint a szubsztanciára és akcidenciára történő klasszikus felosztást, vagy hagyományos időelképzeléseket. Whitehead megkísérelte elkerülni azt a tévedést, ami az elvont és konkrét felcseréléséből keletkezik (fallacy of misplaced concreteness). Filozófiájának adekvátsággal kell kitűnnie: „általános eszmék koherens, logikus és szükségszerű rendszerét kell alkotnia, amelynek a segítségével tapasztalatunk minden egyes eleme értelmezhető”. Ehhez komplikált kategóriarendszert alakított ki, amellyel minden valóságosat megpróbált megragadni.

Minden valóságos dolog esemény abban a folyamatban, amelyben „objektív halhatatlansághoz” jut. A folyamat megragadással (prehenzió) jellemezhető. Ebben találkoznak a mindenkori tárgy múltból származó meghatározásai és a jövőre utaló lehetőségek. A reális dolgok, melyek az eseményeket reprezentálják, mindenkor szabadon választják a lehetőségek egyikét, és akkor érik el a beteljesedés állapotát, ha a lehetőség konkretizálódik. Ezek a folyamatok bipolárisok, azaz a szubjektív érzékelésben a fizikai pólus mellett egy szellemi pólussal is rendelkeznek. A folyamatban a dolgokat új tartalmak felvétele határozza meg, de a másoktól való elhatárolódás is. Ezek így, mint adatok, minden valóságban benne vannak. Az események viszonyát Withehead nexusnak nevezte el (ilyen több esemény közi viszony például az egyidejűség). Ezek a komplexitás és a kölcsönhatás fokai szerint olyan társulásként is felfoghatóak, melyek így együtt biztosítják a tartamot. A folyamatban adott lehetőségeket részben az időtlen tárgyak is meghatározzák. Ezeknek az eszméknek a dolgok keletkezésében bizonyos relevanciájuk van, és csak akkor reálisak, ha olyan esemény során valósulnak meg, amelynek célját alkotják. A köztük levő viszony Isten elrendező tevékenységétől függ.

Az Isten valamennyi teremtménnyel össze van kapcsolva, ez pedig azt jelenti, hogy a világot nem Isten teremtette, hanem ő menti meg; pontosabban:„ ő a világ költője, aki a világot gyengéd türelemmel vezeti az igaz, a szép és a jó belátása által.” A világ Withehead szerint egy nagy organizmus, melyben minden alkotórész önmagában is, és az egészben is, saját jelentéssel bír.

Megjelent művei

  • 1898. A Treatise on Universal Algebra with Applications. Cambridge Uni. Press. 1960 reprint, Hafner
  • 1911. An Introduction to Mathematics. Oxford Univ. Press. 1990 paperback, ISBN 0-19-500211-3
  • 1917. The Organization of Thought Educational and Scientific. Lippincott
  • 1920. The Concept of Nature. Cambridge Uni. Press. 2004 paperback, Prometheus Books, ISBN 1-59102-214-2
  • 1922. The Principle of Relativity with Applications to Physical Science. Cambridge Uni. Press
  • 1925 (1910-13), Bertrand Russell-el közösen. Principia Mathematica, 3 köteben
  • 1925a. Science and the Modern World. 1997, Free Press (Simon & Schuster), ISBN 0-684-83639-4
  • 1925b (1919). An Enquiry Concerning the Principles of Natural Knowledge. Cambridge Uni. Press
  • 1926. Religion in the Making. 1974, New American Library. 1996
  • 1927. Symbolism, Its Meaning and Effect. 1985 paperback, Fordham University Press
  • 1929. Process and Reality: An Essay in Cosmology. 1979 -ben javított változat, (Part V. Final Interpretation)
  • 1929a. The Aims of Education and Other Essays. 1985, Free Press, ISBN 0-02-935180-4
  • 1929b. Function of Reason. 1971, Beacon Press, ISBN 0-8070-1573-3
  • 1933. Adventures of Ideas. 1967, Free Press, ISBN 0-02-935170-7
  • 1934. Nature and Life. University of Chicago Press
  • 1938. Modes of Thought. 1968 , Free Press, ISBN 0-02-935210-X
  • 1947. Essays in Science and Philosophy. Runes, Dagobert, ed. Philosophical Library
  • 1947. The Wit and Wisdom of Whitehead. Beacon Press
  • 1951. "Mathematics and the Good" in Schilpp, P. A., ed., 1951. The Philosophy of Alfred North Whitehead, 2nd. ed. New York, Tudor Publishing Company: 666-81. Also printed in:
    • in The Philosophy of Alfred North Whitehead, 1941, P. A. Schilpp, Ed.
    • in Science & Philosophy; Philosophical Library, 1948
  • 1953. A. N. Whitehead: An Anthology. Northrop, F.S.C., and Gross, M.W., eds. Cambridge Univ. Press
  • Price, Lucien, 1954. Dialogues of Alfred North Whitehead, with Introduction by Sir Ross David. Reprinted 1977, Greenwood Press Reprint, ISBN 0-8371-9341-9, and 2001 with Foreword by Caldwell Titcomb, David R. Godine Publisher, ISBN 1-56792-129-9

Magyarul megjelent művei

Források

További információk

Commons:Category:Alfred North Whitehead
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred North Whitehead témájú médiaállományokat.
  1. a b c d e MacTutor History of Mathematics archive
  2. Find a Grave (angol nyelven)
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Alfred North Whitehead
Listen to this article