(1839-1891) magyar bányamérnök, geológus, paleontológus From Wikipedia, the free encyclopedia
Hofmann Károly (névváltozat: Hoffmann) (Ruszkabánya, 1839. november 27. – Budapest, 1891. február 21.)[2] bányamérnök, geológus, paleontológus, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Hofmann Károly | |
Született | 1839. november 27.[1] Krassó-Szörény megye |
Elhunyt | 1891. február 21. (51 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | geológus |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A délnémet nyelvvidékről az 1720-as években betelepült Hofmannok folyamatosan, több mint 200 éven keresztül a bányászat és geológia területén működtek. Hofmann Károly a „Hofmann Testvérek és Maderspach Károly Ruszkabányai Bányatársulat” fő székhelyén, Ruszkabányán született, apja Hofmann Zakariás (1798-1883), anyja Buchwald Antónia volt. Hofmann Zakariás bányamérnök végzettségével tehetséges geológus volt.
Az apa 1873-tól Temesvárott élt és a ruszkabányai ércbánya egyik társbirtokosa volt. Legkisebbik leánya Antónia, 1873-ban Böckh János geológushoz, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatójához ment feleségül. Hofmann Károly felesége Müller Mathild volt.
Temesvárott járt kereskedelmi iskolába, majd Bécsben a landstrassei és a wiedeni főreáliskolákban tanult. 1856-tól a bécsi műegyetem hallgatója volt, majd 1857-től a karlsruhei mechanikai technikai iskolában folytatta tanulmányait. A freibergi bányászati akadémián 1858-1860 között, a heidelbergi egyetemen pedig 1860-1863-ig hallgatott bányászati és természettudományi tárgyakat. Robert Wilhelm Bunsen és Gustav Robert Kirchhoff is vezető tanárai voltak. Utóbbi doktoranduszaként ő végezte el a Nap színképével kapcsolatos konkrét méréseket. 1863-ban Heidelbergben avatták bölcsészeti doktorrá. 1863-ban a K. u. K. Geologische Reichsanstalt önkénteseként a Vág völgyét térképezte Ritter von Franz Hauer és Guido Stache társaságában, mely munka eredményeképpen ez évben az intézet levelező tagjai közé választotta.
1864-től a budapesti Császári és királyi József Politechnikum ásvány- és földtani tanszékének tanára, majd tanszékvezetője lett. 1867-1868 között Németország természettudományi múzeumait és földtani intézeteit tanulmányozta, majd a Magyarhoni Földtani Társulat megbízásából vizsgálta a zsil-völgyi szénmedencét. Ezután hosszabb ideig Berlinben tartózkodott. 1868-ban a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Magyar királyi Földtani Osztályának munkatársa lett, s ekkor kezdte el a részletes földtani felvételek készítését a főváros Duna jobbparti részéről. 1869-ben az akkor szervezett Földtani Intézet főgeológusává nevezték ki. Itt dolgozott haláláig, s az intézet egyik térképező osztályát is vezette. A Magyar Tudományos Akadémia 1871-ben levelező taggá választotta.
A Természettudományi Közlöny ásvány- és földtani közleményeinek rovatát vezette. 1891-ben, 52 éves korában halt meg. A Kerepesi temetőben a főváros által adományozott díszsírhelyen temették el.
Nagy érdemei vannak Magyarország részletes geológiai felvételezésében és a földtani térképezés területén. Tudományos szempontból elsősorban a Nyugat-magyarországi kövületes devon-rögök földtani viszonyaira, a Budai- és a Mecsek hegység földtanára, valamint a déli Bakony bazaltjaira vonatkozó vizsgálatai és megállapításai jelentősek.
1870 - Corona d’Italia lovagja
Festmény készült róla, melyet a Magyar Állami Földtani Intézetben őriznek.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.