Leányvár (település)
magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Leányvár (németül Leinwar) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Remove ads
Fekvése
A település a Budapestet Doroggal és Almásfüzitővel (illetve hajdan Béccsel) összekötő 10-es főút mentén fekszik, a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrezárt Dorogi-medencében, a Gerecse keleti nyúlványain, festői környezetben.
A közvetlenül határos települések: kelet felől Piliscsév, délkelet felől Pilisjászfalu, délnyugat felől Dág, nyugat felől Csolnok, északnyugat felől pedig Dorog. Észak felől a legközelebbi település Kesztölc, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.
Panorámakép a Panoráma utcából: a Bécsi út háztetői és a kilátás
Remove ads
Megközelíthetősége
Személygépkocsival
Leányvár közúton a 10-es főúton közelíthető meg, Budapesttől 32 km-re fekszik. A tervezett M100-as gyorsforgalmi út a település határában fog elhaladni, amellyel közvetlenül elérhető lesz az M1-es autópálya (jelenleg ez a 102-es főúton keresztül érhető el). A 11-es főút a 117-es illetve 111-es főúton keresztül érhető el, Esztergom távolsága 10 km.
Leányvár autóval Budapest határától 30 perc alatt, Esztergomból 10 perc alatt érhető el.
Vasúton
A települést a Budapest–Esztergom-vasútvonal érinti, a Leányvár vasútállomáson megálló járatok:
A vonatok napközben félóránként járnak, a menetidő a Nyugati pályaudvartól 50-55 perc.[3]
Autóbusszal
Autóbusszal
járatokkal érhető el. A településen megáll a 8510-es Esztergom-Dorog-Kesztölc-Piliscsév-Piliscsaba járat is.
A buszok csúcsidőben fél óránként járnak, a menetidő az Árpád hídtól kb. 50 perc.[4]
Remove ads
Története
A mai Leányvár és környéke már a Római Birodalom idején is lakott hely volt, később az avarok lakhelye volt a település.[5]
Első írásos említése 1270-ből való, Wolmoth (Volmód) alakban.[6]
Az 1321-es, 1327-es, 1334-es írásos adatok alapján a mai Leányvár területén fekvő Valmot falu javarészt az esztergomi johannita ispotály birtokában volt. A határában emelkedő hegy gerincén az Ulmod-nak (Valmot) nevezett vár és egy apácakolostor állt, a település mai nevének (Leányvár) eredetét is ezzel hozzák kapcsolatba. A vár romjai még a 19. század eleji térképeken is fel voltak tüntetve, de mára már már nyoma sincs.
1570-ben Valmónnak nevezték, de a község ekkor még lakatlan helységként szerepelt.[5]
A falu a török időkben elpusztult, s csak a 18. században, eredeti helyétől kissé távolabb épül fel újra. Ekkor a terület és a falu is a Sándor család birtokába kerül, aki német telepesekkel népesítette újra. Lakosainak száma ekkor 198 volt.
A 20. század elején a település 834 lakosa közül csak 36 vallotta magát magyarnak.[5] 1945 után a falu német lakosságának 60 %-át kitelepítették.[5] A falu megmaradt német lakossága nagy gonddal ápolja nemzeti hagyományait, a helyi földrajzi nevek is kétnyelvûek.[5]
A település bemutatása, nevezetességei
Beloiannisz utca
A Beloiannisz utca neve korábban Gróf Apponyi Albert utca volt. A rendszerváltás után, a kilencvenes években a képviselőtestület vissza akarta változtatni a görög kommunista vezető nevét viselő utcát az eredeti nevére, de az utca lakói aláírásgyűjtést indítottak a visszanevezés ellen.
Bécsi út
A Bécsi út az országos közúthálózat része, a 10-es főút egy szakasza, a települést közúton ezen keresztül lehet megközelíteni.
- Habsburg emlékmű – József főherceg 1908. április 21-i szerencsés kimenetelű balesetének helyi védelem alatt álló emlékoszlopa[7]
Erzsébet utca
Az Erzsébet utca a település valamikori főutcája. Az utcaképre eredetileg az utcára merőleges, oromfalas hosszúházak voltak jellemzőek, a templom körül kialakult központban a beépítés sűrűsödött, ott a hosszúházakat felváltották a hajlított házak. Hajdan minden ház előtt diófák álltak.[7]
- Erdély Jenő dombormű – Az Erzsébet utca 92. alatt található Leányvári Erdély Jenő Általános Iskola falán 2016-ban az iskola egykori igazgatójának tiszteletére állított emléktábla Máthé Krisztián munkája[8]
- Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom – az Erzsébet utca 127. alatt található, 1806-ban klasszicista stílusban épült műemléki védelem alatt álló római katolikus templom[9][10]
Kápolna utca
A burkolatlan Kápolna utcán lehet feljutni a 213 méter magas, a település képét meghatározó, a település fölé magasodó Kálvária dombra, és az ott található kápolnához és kálváriához.[7]
- Kápolna – 1785-ben építette Wegner Antal. 1998-99-ben Gerstner Ferenc és édesapja kezdeményezésére helyi összefogással újították fel. Helyi védelem alatt áll.[7][11]
- Kálvária kereszt – Eredetileg 1785-ben állította Wegner Antal, helyi védelem alatt áll[7]
- Szent János szobor – Az eredetileg 1808-ban állított szobor helyén 2014-ben újraállított helyi védelem alatt álló szobor ifj. Manhertz Mátyás munkája[12]
- Szűz Mária szobor – Az eredetileg 1808-ban állított szobor helyén 2014-ben újraállított helyi védelem alatt álló szobor ifj. Manhertz Mátyás munkája[13]
Panoráma utca
A település legújabb utcája, mely az átalakuló településrészek közé tartozik; az Önkormányzat a lakosság megváltozott életmódjához, igényeihez, illetve a település gazdasági fejlődéséhez alkalmazkodva alakította ki.[7] A kialakított telkek nagy (minimum 800 m2) alapterületűek, beépítésre szántak, a területen kertvárosias lakóövezetet szeretnének létesíteni. Az úttest frissen burkolt. Az utcában minden közmű (csatorna, gáz is) elérhető, a közművek (az áram és a hírközlés is) a föld alatt futnak.
A település további utcái: Kálvária utca, Kápolna köz, Petőfi utca, Szent Erzsébet köz, Templom utca, Várdomb utca, Vasút utca
Remove ads
Környező települések
| Csolnok Annavölgy |
Dorog Esztergom |
Kesztölc Pilisszentlélek |
| Dág Sárisáp |
|
Piliscsév Pilisszántó |
| Úny Máriahalom |
Tinnye Perbál |
Pilisjászfalu Piliscsaba |
Népessége
A település népességének változása:
A népesség alakulása 1990 és 2024 között:
| Lakosok száma | 1544 | 1525 | 1567 | 1679 | 1721 | 1721 | 1744 | 1739 | 1818 | 1778 |
| 1990 | 1994 | 1998 | 2001 | 2005 | 2009 | 2013 | 2016 | 2020 | 2024 |
Adatok: Wikidata
Lakosság összetétele
Nemzetiségi hovatartozás
A 2011-es népszámlálás során a lakosokból
- 81,5% magyarnak
- 19% németnek
- 0,5% szlováknak
- 0,2% románnak
mondta magát. 18,3% nem nyilatkozott. (A kettős identitások miatt nagyobb a végösszeg 100 %-nál.)[14]
2022-ben a lakosság 87,1%-a vallotta magát magyarnak, 10% németnek, 0,5% románnak, 0,4% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% örménynek és bolgárnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Felekezeti hovatartozás
A 2011-es népszámlálás során a vallási megoszlás a következő volt:[14]
római katolikus (48,7%)
református (8,3%)
görög katolikus (0,5%)
evangélikus (0,4%)
izraelita (0,1%)
egyéb (2%)
felekezeten kívüli (10,6%)
nem nyilatkozott (29,4%)
2022-ben vallása szerint 34,3% volt római katolikus, 7,5% református, 0,7% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).[15]
Remove ads
Közélete
A település polgármesterei
A településen az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt[26] 2011. július 24-én időközi polgármester- és képviselő-testületi választást tartottak.[23] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult.[23]
A település képviselő-testülete
A 2024-es helyi önkormányzati választásoktól a képviselő-testület tagjai:[17]
Remove ads
Testvértelepülései
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads