(1934–) magyar irodalomtörténész, irodalomkritikus és szerkesztő From Wikipedia, the free encyclopedia
Ilia Mihály (Tápé, 1934. szeptember 29. –) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, irodalomkritikus és szerkesztő.
Ilia Mihály | |
Született | 1934. szeptember 29. (89 éves) Tápé |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Szegedi Tudományegyetem |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilia Mihály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kutatási területe: A Nyugat-mozgalom története, a századelő magyar irodalma és a külföldi magyar irodalom; élő magyar irodalom.
Nagyon szegény, de nagy hagyományokkal rendelkező faluban, Tápén (ma Szeged városrésze) született paraszt család gyermekeként. Elemi iskolai tanulmányait Tápén végezte. Középiskolai tanulmányokat a szegedi Klauzál Gábor Gimnáziumban (ma Radnóti Miklós Gimnázium) folytatott. 1953-ban érettségizett. A Szegedi Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakra vették fel, 1957-ben nyert magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet. Keserű Bálint, az I. sz. Magyar Irodalomtörténet Tanszék munkatársa hívására sikerült bent maradnia az egyetem II. sz. Magyar Irodalomtörténet Tanszékén gyakornoknak.
1958-tól tanársegédi, 1964-től adjunktusi, 1980-tól docensi beosztásban dolgozott. Egyetemi doktori disszertációját 1958-ban írta a századelő Holnap (1908–09) köré csoportosuló nagyváradi irodalmi társaságról, kandidátusi disszertációját 1996-ban védte meg a Nyugat-mozgalomtól a külföldi magyar irodalomig témakörben. A közeli múlt és az az élő magyar irodalom ismerete ad nagy tekintélyt az ő egyetemi oktatói, irodalomkritikai és szerkesztői munkájának. Az élő egyetemes magyar irodalmat követte, s követi, óriási levelezése, kiterjedt személyi kapcsolatai vannak. Irodalmi társaságok révén is kereste a kapcsolatot az élő magyar irodalom képviselőivel, tagja lett a Magyar Írók Szövetségének, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak és alapító tagja a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak. Szerkesztőbizottsági tagságot vállalt országos és helyi irodalmi lapoknál, köztük Irodalomtörténet, Kortárs, szegedi Pompeji.
A Tiszatáj című szegedi folyóirat története elválaszthatatlan Ilia Mihály munkásságától. Ilia Mihály főszerkesztősége, az 1972-1974 közötti korszak a legfontosabb a Tiszatáj életében, és az egyetemes magyar irodalomtörténetből is kitörölhetetlen. A főszerkesztő feljegyzéseiben külön-külön foglalkozott az egyes rovatok feladataival. A versrovat teendői közé tartozott, hogy jobban kiemelje, kik a lap költői, és az, hogy a fiatal költőknek helyet adjon. A rovat jó irodalmat közölt: Ágh István, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Farkas Árpád, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Kormos István, Lászlóffy Aladár, Nagy László, Pilinszky János, Simai Mihály, Tornai József, Utassy József szerepelt mások mellett. Ilia Mihály fedezte föl Baka István tehetségét, s közölte először Baka verseit.
A prózarovat kapcsán a főszerkesztő ezt írta: «Novellát! Ez mindennél fontosabb. Az olvasmányosság hiánya megöli a folyóiratot!» 1973-74-ben több drámát is megjelentettek: Németh Lászlótól, Pilinszkytől, Sarkadi Imrétől, Tamási Árontól. Gyuris értékelése szerint „az igényelt olvasmányosságot csak alig-alig sikerült megvalósítani, mindenképpen jobban, mint korábban, de a versrovathoz képest jóval alacsonyabb színvonalon.” Viszont a Tiszatáj már «nem szegedi folyóirat volt, hanem Szegeden szerkesztett országos lap». Ezt a jellegzetességet erősítették a tematikus számok.”[1]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.